Egy átfogó vizsgálat eredményeit az angol orvosi hetilap, a Lancet közölte. A tudományos program hátterében az EU vezetésének az a célkitűzése áll, hogy az 55-64 éves embereknek fele 2010-ben még dolgozzon és képes is legyen munkáját ugyanúgy ellátni, mint ifjabb korában. Ez azért volna fontos, mert földrészünk öregszik és mind kevesebben lesznek, akiknek tevékenysége fönntarthatja, eltarthatja az európai országokat. Carol Jagger és munkatársai az Európai Unió 25 országából gyűjtötték az adatokat 2005-ben. Kiszámolták, hogy az egyes területeken hány éves korra számíthatnak a hölgyek és az urak, de még érdekesebb és szokatlanabb volt annak vizsgálata, hogy az egyes országok lakói ötven éves koruk után hány további olyan egészséges életévre számíthatnak, amikor még munkaképesek. A megfelelő statisztikákból kikeresték az uniós országok nemzeti össztermékének értékét, a lakosság iskolázottságát és a munkanélküliség arányát is.

Megnézték, hogy milyenek a jelenlegi eredmények és vizsgálták a következő időszak kilátásait. Ezt nemcsak az egyes területekre vonatkozólag közlik, hanem foglalkoztak azzal is, hogy van-e különbség a legutóbbi bővítések előtti tizenöt európai uniós ország helyzete és a tíz újabban csatlakozott ország adatai között. Már első rátekintésre látszik, hogy az alapító országok polgárai általában nemcsak tovább élnek, de 50 éves koruk után lényegesen tovább is élhetnek egészségesen, gyakorlatilag panaszmentesen, mint az Unióba csak később betagolódó nemzetek tagjai.

A leghosszabb életre a francia hölgyek számíthatnak (85.4 év), de az olaszok csak egy tizedévvel maradnak le (85.3 év). A lista végén a lett hölgyek állnak (79.3 év) és a magyarok (79.4 év). Az egészséges életévek szempontjából a dán nők vezetnek, akik 50 éves koruk után általában még 24.1 zavartalan esztendőre számíthatnak. Legrosszabb esélye az észteknek (10.4 év) és a magyar nőknek van: a mi hölgyeink átlagban 11.4 egészséges évet remélhetnek csupán az ötvenedik születésnapjuk után.