A keret növeléséről csütörtökön szavaz az EP.

Becsey szerint "jó üzenet, de nem elég" a keret 25 milliárdra emelése.

"Megengedhetetlen, hogy mert unión belül nem tudjuk kezelni a pénzügyi válságot, ezért a közösségi konvergencia-programokon felül más, külső feltételeket is elfogadunk az egyensúly helyreállítására" - utalt arra, hogy Magyarország a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult, és hírek szerint egyes balti tagállamok is ily módon orvosolnák fizetési mérlegzavaraikat.

A magyar néppárti EP-képviselő közölte: Joaquín Almunia, az EU pénzügyi biztosa nagyon rossz néven vette, hogy a magyar kormány eleve előbb fordult a washingtoni székhelyű IMF-hez, mint Brüsszelhez. Almunia a Becseyvel folytatott külön megbeszélésén elmondta: meglepte, hogy a Valutaalap plusz tartalmi feltételekhez kötötte segítségét, az unió részéről ugyanis nem kérték a magyarországi bankok feltőkésítését.

Becsey Zsolt a vitában élesen bírálta az Európai Bizottságot, mert az euróövezeten kívüli tagállamok devizafizetési kötelezettségeinek nyomon követésével megállíthatta volna az eladósodásukat. Elfogadhatatlannak mondta azt is, hogy az Európai Bizottság napokon át keresgélte a Magyarországnak szóló segítségnyújtásra jogi lehetőséget adó szerződési alapot, ahelyett, hogy érdemi együttműködést kínálva visszatartotta volna a magyar kormányt a washingtoni bejelentkezéstől.

Becsey Zsolt - úgymond a mostani válságkezelési ügyetlenségek jövőbeni elkerülésére - azt javasolja, hogy ha bármely eurózónán kívüli uniós tagállam fizetésimérleg-válságba jut, akkor le kell állítani az adott országban működő leányvállalatokból a tőkekiáramlást. Ennek kapcsán a vitában más képviselők is bírálták Almuniát a szabad tőkeáramlás elvének fetisizálása miatt - jegyezte meg a magyar EP-képviselő.

Becsey másik javaslata, hogy az Európai Központi Bank válság esetén a nem-euróövezeti tagállamoknak is tegye lehetővé likviditási eszközeinek igénybe vételét.