- Ha a Fidesz 2010-ben megnyeri a választásokat, mit tart meg a mostani kormány válságmenedzselő intézkedéseiből és mit vet el?

- Miután még egyetlen konkrét válságkezelő intézkedést nem tett a kormány, ezért erről nehéz lenne bármit is mondani. A szocialista politika betegsége a rengeteg beszéd és a kevés tett. Már mindenfajta csomagról hallottunk de még semmit nem láttunk.

- Némelyik intézkedés ellen pedig már készek tüntetni is, például a közszféra dolgozói.

- Válasszuk külön a válságkezelést és a megszorító csomagot. Szerintem a megszorításokra nincs szükség. A kormánynak az IMF-el kötött megállapodás miatt évente 300 milliárd forintos megszorítást kell foganatosítani, ezért úgy döntöttek, hogy elveszik a 13. havi nyugdíjat és befagyasztják a közalkalmazottak fizetését. Ezeket az intézkedéseket mi nem hoznánk meg, ugyanis mi nem vettük volna fel az IMF-hitelt.

- Mit tennének helyette?

- Például megfogadnánk a Transparency International jelentésében foglaltakat, melyben azt állítják, hogy a magyar közbeszerzések környékén 200 milliárd forintnyi korrupciós összeg veszik el évente. Tehát ha a közbeszerzési szabályokat megváltoztatnánk, akkor Magyarország egy év alatt 200 milliárdot tudna megtakarítani. A Világbank jelentése pedig azt mondja Magyarországról, hogy ha sikerülne a gazdasági életet terhelő bürokráciát az európai szintre csökkenteni, akkor minden évben újabb két százalékos gazdasági növekedést lehetne ezzel elérni. Egy százalékos gazdasági növekedés 100 milliárd forintos költségvetési többletbevételt jelent. Azaz már 400 milliárd forintnál tartunk. Állítom, ha a kormány már megint nem a legkiszolgáltatottabb embereken kezdené a spórolást, hanem saját magán, ha végre lenne mersze ahhoz, hogy félbevágja a politikai elitet, felére csökkentse a parlament és a minisztériumok létszámát, az önkormányzati képviselők számát, akkor nem lenne szükség a megszorításokra.

- Nem egy ezek közül kétharmados többséget igényelne a parlamentben.

- A parlamentet a Fidesz 200 fősre csökkentené, erről már beadtuk az indítványunkat, azt már csak meg kellene szavazni.

- Térjünk vissza a válságmenedzselésre.

- Magyarország az IMF-hitellel nincs kinn a vízből. Ha nem lesznek az eddigi gazdaságpolitikától jelentősen különböző, új intézkedések, akkor ezt a válságot a magyar gazdaság lehet, hogy ki sem fogja bírni, a vállalkozások egyre nehezebben tudnak majd működni, ami miatt pedig 200-250 ezer ember munkahelye kerül veszélybe. A kormány kötelessége az, hogy védje meg a munkahelyeket, ezért én nem fogadom el azt a gondolkodásmódot, amikor a kormány egyszerűen csak bejelenti, hogy mennyi munkahely fog megszűnni Magyarországon. Mint ahogy valószínűleg odadobtam volna az öltözői padra a mezemet, ha az edzőnk azt mondta volna valamelyik meccs előtt, gyerekek, menjetek ki, az első félidőben kaptok egy ötöst, a másodikban hármat, és akkor nyolc-nullal megússzuk. Ilyen csapatban senki sem szeret játszani.

- Azaz mit tennének?

- Azt kell megérteni, hogy új korszak következett el. Egyetlen ország sem folytatja az előző években elkezdett gazdaságpolitikát, hanem két új pillérre helyezték az európai gazdaságot. Az első, hogy mindenhol adókat csökkentenek, a második, hogy mindenhol növekedési programokat vezetnek be. Ezt kell tenni Magyarországon is.

- Ennek legalább felével a Gyurcsány-kormány is egyetért.

- A szocialisták korábban sokat bíráltak minket: azt mondták, hogy az adócsökkentés nem segít a gazdaságon, és hogy aki adócsökkentés mellett érvel, az butaságot beszél. Most úgy tűnik, mégis nekünk adnak igazat, hiszen bejelentették, hogy százezer munkahelynél adó- és járulékcsökkentést hajtanak végre. Ez ugyan csak az öt és ötven fő közötti létszámmal működő cégekre vonatkozik, de szerintem meg kellene fontolni ennek a kiterjesztését a 100 fős felső határig, és 200 ezer munkahelyig. A másik teendő a kamatcsökkentés. A jegybanki alapkamat ma 11,5 százalék. Ez azt jelenti, hogy ha ma egy vállalkozás a működéséhez pénzhez akar jutni - márpedig ha nem sikerül neki, csődbe megy -, akkor 18-20 százalékos kamattal kap hitelt. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy ma Magyarországon nincs olyan legális tevékenység, amely képes lenne 18-20 százalékos hitelkamatot kitermelni. Ez a mostani helyzet tehát megbénítja a gazdaságot. Egyetlen megoldás van: a kamatokat csökkenteni kell. Erre a kormánynak egyetlen eszköze van: a pénzügyminiszternek le kell ülni a jegybankelnökkel, és a 11,5 százalékról hat százalékra kell csökkenteni egy lépésben gyorsan az alapkamatot. Ha ez bekövetkezik, a vállalkozások 10-12 százalékos piaci kamatot kaphatnak, ami már elégségesnek tűnik a működés fenntartásához és ahhoz, hogy ne kelljen embereket elbocsátani.

- A Fidesz rendszeresen kritikusan nyilatkozott az IMF-hitelről, titkos záradékot keres. Önök szerint kell nekünk az IMF-hitel vagy nem?

- A magyar gazdaságnak nagy mennyiségű pénzre, külső forrásra van szüksége. A legjobb az lett volna, ha inkább az Európai Központi Bankhoz fordulunk. Az IMF-hitelnek az ára ugyanis nagyon magas, mert lényegében pénzügyi gyámság alá helyezték az országot. Már decemberben megjön az első ellenőrző csoport, amelyik megnézi, az IMF véleménye szerint jól mennek-e a dolgok Magyarországon.

- Tehát nem nominálisan drága, azaz nem magas kamatozású az IMF-hitel.

- Ezt azért nem tudjuk megmondani, mert nominálisan dollárban számolják a kamatot. Így a végső összeg attól függ, hogy a forint a dollárhoz képest hogy áll.

- Ebben a helyzetben siettetnünk kell az euró bevezetését?

- Már régen be kellett volna vezetnünk. Ha tegnap megtettük volna, akkor ma egy jobb hangulatú interjút készíthetett volna velem. Csak hogy emlékeztessük magunkat, azért Magyarország nem volt mindig ilyen gyenge ország, mint most. Például 2002-ben, amikor Medgyessy Péterrel az átadás-átvételélről tárgyaltam, akkor abban értettünk egyet, hogy ő fenn fogja tartani azt a gazdaságpolitikát, amelynek eredményeképpen 2007. január 1-én a szlovénokkal együtt bevezetjük az eurót. Ezt a szlovénok meg is tették, mi azonban nem. Tehát erre megvolt a lehetőség, csak a szocialista kormányok azt elpuskázták.

- Erről gazdasági elemzők állítják, a költekezést a Fidesz kormányzása idején kezdték el. Amit az első és a második MSZP-kormány is folytatott.

- Attól, hogy egy valótlan állítást sokan mondanak, még nem válik igazzá. Ez egy szamárság. 2002-ben semmi akadálya nem volt annak, hogy a szlovénokkal együtt vezessük be az eurót. Most is ebbe az irányba kellene haladnunk, mert ennek a válságnak az a tanulsága, hogy akinek eurója van, az kevésbé kiszolgáltatott.

- Váltsunk témát. Nem kellene végre a Fidesznek Gyurcsány-ügyben stratégiát váltani?

- A Fidesznek nincs ilyen irányú stratégiája, a Fidesznek demokrácia stratégiája van.

- Akkor sincs, ha a Fidesz rendületlenül szorgalmazza az időközi választást, akkor sincs, ha a Fidesz a mai napig kivonul a parlamentből, ha Gyurcsány Ferenc beszél?

- A Fidesznek demokrácia stratégiája van, a Fidesz demokrácia-ügyben semmilyen kompromisszumot nem köt. Mi értéknek tartjuk azt, hogy Magyarországon parlamentáris rendszer működik, értéknek tartjuk az alkotmányos rendszert, és ellenzünk minden olyan magatartást, amely gyengíti az alkotmányosságot és szemben áll a demokráciai írott és íratlan szabályaival. A magyar alkotmányosságot a miniszterelnök és a kormány hazugságai megroggyantották, a magyar demokráciából bohócot csináltak, orránál fogva vezették a köztársasági elnököt és az egész magyar parlamentet.

- Már bocsánat, de a Fidesz kormány alatt nem működtek a parlamenti vizsgáló bizottságok - azóta működnek -, az önök kormányzása alatt hangzott el, hogy egész jól ellene a kormány parlament nélkül. Nekem akkor valahogy az ön állítása nem áll össze.

- Én szívesen segítek önnek. A következőket mondta a magyar miniszterelnök: "Hazudtunk reggel, délben és este. Teljesen világos, hogy amit mondtunk az utolsó másfél-két évben, abból egy szó sem volt igaz". Eltitkolták a gazdaság valóságos adatait. Megakadályozták a választások előtt, hogy a valóságos adatok napvilágra kerüljenek. Ezek olyan bűnök a magyar választókkal szemben, amelyekre nincsen bocsánat.

- Tippelje meg a 2010-es parlament összetételét!

- Ha egy javasasszonyt tud találni a városban, akkor inkább hozzá forduljon ezzel a kérdéssel.

- Az ön válaszát viszont nagyjából megtippeltem. Ezért konkretizálnám: a szélsőjobb - a Jobbik és mögötte, mellette a Magyar Gárda - bekerülhet a parlamentbe?

- Magyarországon a választópolgárok változást akarnak, olyan változást, amely megmarad a biztonság és a demokrácia keretein belül, ezért abban reménykedem, hogy az a változás, amit a Fidesz az emberekkel együtt szeretne megvalósítani, az elég vonzó lesz az emberek számára, hogy ne keressenek radikális alternatívát, hanem a Fidesz határozott, mérsékelt, de egyúttal gyors változást hozó politikáját támogassák.

- Ha úgy hozza a sors, hogy a 2010-es parlamentben lesz Fidesz és lesz Jobbik, a két párt között koalíció bármilyen konstellációban elképzelhető-e?

- A Fidesz semmilyen koalíciós kormányzásban nem szeretne részt venni. Én három évig voltam miniszterelnöke egy koalíciós kormánynak - amelyben egyébként nem voltak radiális erők -, de engem az az időszak rendkívüli mértékben elfárasztott. Ez nem személyes fáradtság, hanem sokkal inkább szellemi és lelki természetű. Azt tapasztaltam meg, hogy egy koalícióban kormányozni, válságot kezelni sokkal nehezebb, mint egy egypárti kormányzatban. Ezért azt tanácsolom a Fidesz vezetőinek, hogy arra törekedjünk, hogy koalíció nélkül is kormányképes erő legyen a Fidesz. Meggyőződésem szerint akkor sokkal hatékonyabban tudjuk szolgálni Magyarország ügyét.