Az EU kulturális minisztereinek Tanácsa tegnap (november 20.) "a különböző alapjogok közti igazságos egyensúly" felállítása mellett döntöttek. Az internetes kalózkodás elleni küzdelem kapcsán először a "személyes adatok védelméhez való jog", ezt sorban követi az "információhoz való szabad hozzájutás joga", majd végül a "szellemi tulajdon védelme".

A Tanács a következtetéseiben arra is kitér, hogy meg kell felelni annak a képnek, amit "a fogyasztó az online szolgáltatott tartalom hozzáférhetőségről [...] és a sokféleségről magában kialakít". Nem volt említés az kulturális tartalmakat sorozatosan illegálisan letöltők elleni fokozott fellépésről, ahogy azt a francia hatóságok javasolták volna.

A francia elképzelések szerint a "fokozott fellépés" azt jelentette volna, hogy az internetszolgáltatók egyfajta rendőri tevékenységet is végeznek. Ezt a javaslatot azonban még a jogalkotás egy korábbi fázisában, az elektronikus kommunikáció szabályozásának felülvizsgálata során elutasították. Az Európai Bizottság soha nem javasolt ilyen eszközt, az Európai Parlamentben azonban több ilyen irányú módosítási javaslat érkezett a jogszabálytervezethez, de ezek nem mentek át a plenáris szavazáson. A Tanács már nyíltan ellenszegült az ötletnek is. Ez az álláspont várhatóan nem változik a távközlési miniszterek november 27-i találkozójáig sem.

Mindig is a kulturális miniszterek küzdöttek a legkitartóbban a kalózkodás leküzdése ellen, ezért a tegnap elfogadott puha következtetések a fogyasztóvédelmi szervezetek és az információ szabadságának támogatóinak győzelmeként könyvelhető el.

Az online kalózkodás leküzdése ugyanakkor célkitűzés marad, de Brüsszelnek más módszereket kell kitalálnia a megvalósításhoz. A miniszterek szerint a legális ajánlatok promóciója és ösztönzése szintén hatékony eszköze lehet az online feketepiac kifehérítésének.

A francia elnökség azt is javasolta, hogy töröljék el, vagy csökkentsék az online eladott zenék és filmek ÁFÁ-ját, a miniszterek azonban ezt sem támogatták. Sikerült ugyanakkor megállapodni abban, hogy "felülvizsgálják azt az időtartamot, amelynek el kell telnie, ameddig egy film a mozikból online eladásra kerülhet, hogy ezzel támogassák a filmek legális beszerezhetőségét, illetve az online kínálat sokszínűségét".

Erősíteni kívánják a különböző rendszerek közti interoperabilitást, és javítani akarják a technikai eszközök átláthatóságát is, hogy megvédjék a fogyasztók jogait, akár egy azonosítási rendszerrel, vagy címkézéssel.

Jó példa erre a legnagyobb videómegosztó portálon, a YouTube-on jelenleg alkalmazott rendszer. A "Video ID-nak" (a YouTube tulajdonosa, a Google által kifejlesztett technológia) köszönhetően lehetővé vált, hogy nyomon kövessék az illegálisan letöltött vagy megtekintett videókat és filmeket.