- A Fidesz gazdasági szakértői szerint a jegybanki alapkamat drasztikus csökkentésére lenne szükség, hogy a magyar gazdaság átvészelje a krízisidőszakot. Miért lenne szükség erre?

- A párt legutóbbi elnökségi ülésén született néhány fontos megállapítás. Ma egy magyar vállalkozó, ha hitelhez akar jutni, akkor azt csak 18-20 százalékos kamat felvállalásával teheti meg, ezt pedig képtelenség bármiféle legális, törvényes gazdasági tevékenységgel kitermelni. Ez a helyzet megbénítja a gazdaságot, azaz veszélybe kerülnek a munkahelyek. Ma a velünk vitatkozóknál is az a kulcskérdés, hogy mit tartunk a legfontosabb gazdasági célnak. Szerintem a munkahelyek megmentése a legfontosabb cél. Ma 250 ezer munkahely van veszélyben és ezek megvédéséhez elengedhetetlen döntés a radikális kamatcsökkentés: ha a mostani 11,5 százalékos alapkamat 6 százalékra csökken, akkor az azt jelenti, hogy a vállalkozók 11-12 százalékos kamattal juthatnak hitelhez, amit - ha nem is könnyen - ki lehet termelni a jelen körülmények között. Persze mindezek mellett kell adócsökkentés, valamint szükség van a bürokrácia radikális csökkentésére és a korrupció visszaszorítására, különösen a közbeszerzések háza táján. Tehát több, egymásra épülő intézkedésre van szükség, de ezek gyorsan meghozhatók és nem kerülnek pénzbe.

- Más gazdasági szakemberek szerint viszont például a kamatcsökkentést pont ebben az időszakban nem lehet megtenni...

- Csak nézzenek körül. Európa legtöbb országában az elmúlt hetek az adó- és kamatcsökkentési döntésekről szóltak. Nemcsak a szomszédban, Szlovákiában, hanem például az olyan óvatos pénzügypolitikájú országban is, mint Nagy-Britannia, ahol 1957 óta nem volt olyan alacsony a kamat, mint most. Látják mindenütt, hogy a pénzügyi válság ezen intézkedések híján begyűrűzik a gazdaságba és vállalati csődöket, valamint drámai mértékű munkanélküliséget okoz. Éppen ezért mindenütt, ahol lehet, pénzt pumpálnak a gazdaságba, adót csökkentenek, növekedési programokat hirdetnek. Ez az európai út, ezen kellene nekünk is járnunk.

- Lát még esélyt arra, hogy a jövő évi költségvetést az önök által vélt pozitív irányba alakítsák egyeztetések, kompromisszumok révén?

- Ez a költségvetés úgy, ahogy van, alkalmatlan a válság kezelésére. Ez a költségvetés komoly megpróbáltatást fog okozni a magyar embereknek a 2009-es évben, hiszen tele van brutális megszorításokkal. A kormány félrekezeli a válságot, és ennek legfőbb bizonyítéka maga a költségvetés. Holott az európai recept egyszerű: évente legalább 200 milliárd forintot lehetne spórolni a korrupció visszaszorításával, a Világbank tanulmánya szerint pedig 2 százalékos gazdasági többletnövekedést lehetne elérni a bürokrácia csökkentésével. Azután szükség lenne a nemzetgazdasági szempontból húzóágazatokat - például az építőipart - megsegítő programokra is, ám ezeknek se híre, se hamva a költségvetésben. Úgy látom, mintha az ország vezetői és az országban élők nem egy csónakban ülnének: az nem megoldás, ugyanis hogy a kormány elveszi a közalkalmazottak tizenharmadik havi fizetését, a tizenharmadik havi nyugdíjat, brutális megszorító csomagot vezet be, ugyanakkor ezzel egyidőben egyesek hatalmas pénzeket vesznek fel az állami szférában. Szeretnénk éppen ezért elérni, hogy az állami cégek igazgatóságai és felügyelő bizottságai csak a törvény által előírt minimális létszámmal működjenek, az itt helyet foglalók fizetéseit pedig radikálisan csökkentsék. Ugyanakkor kezdeményeztük a parlament létszámának 200 főre való csökkentését is.

- Mit javasol a Fidesz a jövőre még rosszabb helyzetbe jutó helyi, vagy megyei önkormányzatoknak?

- Én azt javaslom minden önkormányzatnak, hogy most ne habozzanak, az összes eddig eltervezett beruházást bátran valósítsák meg. Tehát nem visszavonulni kell, hanem előremenni. Van olyan önkormányzat - például Kaposvár -, amely a 2010-11-es beruházásokat is előrehozza annak érdekében, hogy a helyi vállalkozók munkát tudjanak adni minél több helyben élő embereknek.

- Rengeteg vitát okoztak a szociális törvény tervezett változtatásai. Milyen "ellenszolgáltatás" várható el a szociális segélyért cserébe.

- Szerintünk nem a fővárosból kell megmondani, hogy egy adott helyi közösségnek mi a jó. A szociális ellátásról szóló törvénynek lehetőséget kell adni a helyi képviselőtestületeknek és polgármestereknek, hogy meghatározzák: közmunkáért adnak csak segélyt, vagy más módon is. Van, ahol az egyik, van, ahol a másik megoldás a helyénvaló. Ezt a jogot át kell adni az önkormányzatoknak, mi ugyanis bízunk abban, hogy a demokratikusan megválasztott testületek a helyi szempontokat szem előtt tartva hozzák meg döntéseiket.

- Mindez óhatatlanul hozza magával a roma-kérdést...

- Az egyik legnehezebb kérdés, amivel szembesülünk. Nagyon sürgős oktatás- és foglalkoztatáspolitikai változtatásokra van szükség, figyelembe kell venni ugyanis azokat a sajátosságokat, amelyekkel ezek a közösségek rendelkeznek. Fontos, hogy olyan munkahelyeket ajánljunk fel, amelyeket a roma közösségek fel tudnak vállalni. Fontos számunkra, hogy a többségi társadalom nem tudja függetleníteni magát ettől: a roma közösség problémái a mi problémáink is egyben. Ezért segítségükre kell lenni abban, hogy ezeket képesek legyenek megoldani. Egy dologban azonban nincs pardon: a törvényeket mindenkinek egyformán be kell tartani.