A két testület véleményének "összebékítését" célzó pénteki egyeztetés nyomán létrejött megállapodás értelmében a 2009-es büdzsé kiadásai 116,1 milliárd eurót tesznek ki, ami valamivel több, mint amennyit eredetileg az EU legfőbb végrehajtó szerve, az Európai Bizottság javasolt, illetve mint ami a Tanács kiinduló álláspontja volt, bár néhány milliárddal kevesebb, mint amennyit a Parlament tartott volna indokoltnak.

A legnagyobb médiafigyelem azt a kérdést övezte, hogy sikerül-e forrásokat találni arra az egymilliárd euróra, amivel az unió - az eredetileg javasolt két év helyett az elkövetkező három év alatt - támogatni kívánja az élelmiszerhiánytól leginkább szenvedő, legszegényebb - zömmel afrikai - országokat. Különböző tartalékalapokból végül biztosították ennek a programnak a fedezetét, így el lehet juttatni a segítséget a címzetteknek - elsősorban nem pénzben és nem is kész élelmiszerben, hanem főként vetőmag és műtrágya formájában.

Surján László elmondta, hogy a Parlament és a Tanács megbízottainak egyeztetése meglehetősen vontatottan haladt azért, mert a Tanács egyértelmű álláspontjának a kialakítását különböző országcsoportok "blokkoló kisebbségei" akadályozták.

A magyar EP-képviselő az uniós költségvetés fejezetei közül kiemelte a kohéziós (felzárkóztatási) kiadások fontosságát. A Parlament - tette hozzá - elmarasztalta a Bizottságot és a Tanácsot is, amiért a kohéziós politika idei kifizetései nem érték el a tervezettet. Surján megfogalmazása szerint ebben "a kormányok bénasága" is ludas, hiszen egyes országok jogi előírásainak szintjén indokolatlan fékek gátolják a kohéziós támogatási pénzek igénybe vételét. A jövő évi költségvetésben mindenesetre benne van az is, hogy a vártnál nagyobb igények esetén lényegesen bővíthető a kohéziós alap.