José Manuel Barroso EB-elnök szavaival a javaslat nem általános recept lesz, hiszen az igények tagállamonként eltérnek. A felállítandó, mintegy 130 milliárd euró (forintban mérve durván 34 500 milliárd forint) keretösszegű alap azonnali anyagi segítségtől az állami támogatáson át az adókedvezményekig széles skálát ölel fel, amelybe beleférnek a klímaváltozás sürgette intézkedések is, mert a krízis nem odázhatja el a szükséges lépéseket.

Az eszköztár időben korlátozott és célzott lesz. Az EB rugalmasabban kezelné a strukturális alapok feltételeit, felgyorsítva a projektek elbírálását és a kifizetéseket, akár már előleg formájában is. Az európai autóipar is bőkezű elbánásra számíthat. A 12 millió munkahelyet biztosító ágazat kulcsfontosságú a stabilitás szempontjából, hiszen megroppanása lavinát indíthat el. Idén öt százalékkal esett vissza az eladás, a mentőkötél nem késhet. Günter Verheugen, az EB iparpolitikáért felelős alelnöke az Európai Parlamentben már a múlt héten kóstolót adott a szerdai javaslatból: adókedvezményekre és az Európai Beruházási Bank (EIB) előnyös feltételű hiteleire számíthat az egyébként masszívan lobbizó járműipar - a Ford európai főnöke 40 milliárd euró hitelt kér az ágazatnak. Állami garanciára számíthat a csődközelbe került amerikai General Motors tulajdonában lévő német Opel is. Az EIB egyébként már kérte az EU pénzügyminisztereit, hogy a következő évben 20-30 százalékkal emelje meg hitelkeretét, ami évi 10-15 milliárd euró extra forrást jelentene.

Az EB egyik munkatársa a Napi Gazdaságnak elmondta: több biztos is igyekszik meggyőzni a tagállamokat arról, hogy javaslatai - amelyek iránt nemigen mutattak fogadókészséget - beleillenek az ösztönző csomagba. Alighanem ez érvényes az adópolitikáért felelős magyar biztosra is. Kovács László szívós harcot folytat, hogy minden tagállam szabadon dönthessen az alacsonyabb kulcsú áfák bevezetéséről, megszüntetve a régiek bizonyos előjogait. Az EB-csomagról az EU decemberi csúcstalálkozója dönt, a cél a források minél előbbi biztosítása.