A javaslat szerint a külföldi versenynek kitett iparágak mielőbbi azonosítása és a széndioxid függő gazdaságok számára a széndioxid-kibocsátási kvóták teljes körű elárverezése alóli időszakos mentességek közelíthetnék a tagállamok álláspontjait egymáshoz.

A franciaországi EurActiv hozzájutott a kompromisszumos javaslat szövegéhez, amely felszólítja az Európai Bizottságot, hogy "gyorsan" határozza meg azokat a küszöböket, amelyek alapján felmérhető, hogy az egyes iparágaknak mekkora kockázatot jelent, hogy a harmadik országokban kevésbé szigorúak a széndioxid-kibocsátásra vonatkozó szabályok.

Az adatok szerint valószínűleg nőni fog ezekben az iparágakban a működési költség és jelentősen emelkedik majd a villamos energia ára, mivel az EU 2013-tól életbe lépő, nemrég felülvizsgált kibocsátás-kereskedelmi rendszere (EU ETS) korlátozza a megengedett széndioxid-kibocsátást (Ld. Link Dosszié az ETS rendszerről). A javaslat szerint azt is fel kell majd mérni, hogy mennyire szorítja ki a versenyből az európai a cégeket a harmadik országokból származó import.

A szöveg szerint azok az iparágak, amelyek kockázata eléri a Bizottság által meghatározott plafonszámot, mentesülne az EU ETS kötelezettségei alól, ugyanakkor követnie kell az európai szinten meghatározott technológiai feltételeket.

A tagállamok azt szeretnék, ha a Bizottság legkésőbb 2009. június 30-ig bemutatná ezeket a számokat. Brüsszel többször elismételte, hogy ez a dátum tarthatatlan, hiszen rossz üzenetet közvetíthet a Kiotói Tárgyalások következő fordulója, a 2009. decemberi Koppenhágai Csúcs felé. Az Európai Parlament is ellenzi, hogy ezeket a viszonyszámokat még a globális klímacsúcs előtt nyilvánosságra hozzák.

A Bizottság és a Parlament is ellenzi a francia elnökség javaslatait, hiszen e szerint olyan országok vállalatai is átmeneti (2013 és 2016 között) mentességekhez juthatnak, mint Lengyelország, akinek energiatermelése több mint 60 százalékban támaszkodik a szénre.

A francia elnökség arra is megoldást keres, hogyan lehetne elkerülni, hogy az engedélyek aukciójából származó jövedelmeket előre lekössék. A Parlament ugyanis azt az ötletet vetette fel, hogy még az árverés előtt meg kellene határozni, mire használják fel az alapokból befolyt összeget. Ráadásul a képviselők szerint a pénznek legalább a felét a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és a kibocsátás-csökkentéshez nyújtott segélyre kellene fordítani. Franciaország ennél kevésbé haladó felfogást képvisel; javaslata szerint az elárverezett kibocsátási engedélyekből befolyó összeg 50 százalékát az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésére és az alacsony szénigényű gazdaság fejlesztésére kellene fordítani.

Eredetileg a nemzeti parlamentek hatáskörébe tartozna, hogy a források felhasználásáról döntsenek. A franciák ezért azt szeretnék, ha a tagállamok "politikailag elköteleznék magukat" a cél mellett, hiszen ezzel egyértelműen jelezhetnék, hogy nem kívánják a nemzeti parlamentek jövedelem-elosztó hatáskörét korlátozni.

Szintén vitapontot jelentett a széndioxid leválasztás és tárolás (CCS, lásd EurActiv Link Dosszié) kérdése. Az Európai Parlament azt javasolta, hogy az ETS-be újonnan belépők számára elkülönített megtakarítások egy részét a CCS mintaprojektjeinek kialakításához használják fel. A hozzájárulás így mintegy 500 millió tonna széndioxid kibocsátására jogosító részvény értékével lenne azonos. A francia elnökség ezt 100-200 millió tonnányi kibocsátási jogra csökkentené, és ehhez kapcsolná a köz- és a magánszféra társfinanszírozásának feltételét. Ez a lépés rákényszerítené az ipart, hogy kivegye a részét a pénzügyi terhelésből.

A Tanács, a Bizottság és a Parlament a trialógust kedden (november 25.) folytatják. A cél, hogy az Európai Tanács üléséig kompromisszumot tudjanak kialakítani.