Nem biztos, hogy Szerbiában bujkál

Egyáltalán nem biztos azonban, hogy Mladić Szerbiában tartózkodik, egyes jelentések szerint a tábornok Szarajevóban, Montenegróban vagy a boszniai Republika Srpska-ban van.

A szerb katonai felderítés 2006 februárjában kiszivárgott jelentése szerint Mladićot a Jugoszláv Néphadsereg létesítményeiben bújtatták egészen 2002. június 1-ig, amikor a szerb parlament törvényben rendelte el a hágai Büntetőtörvényszékkel való együttműködést. A törvény meghozatala után Mladićnak nyoma veszett. A szerb katonai felderítés jelenlegi vezetője, Svetko Kovač szerint semmi nem utal arra, hogy a hadsereg bármilyen módon továbbra is segítené háborús bűnösök rejtőzését.

"Nem vagyunk olyan nyom birtokában, ami Mladićhoz vezetne. Az egyértelmű, hogy 2006-ig Szerbiában bujkált. 2006 első felétől a mai napig semmiféle információnk nincs, de feltételezhető, hogy Szerbiában bujkál" - mondta Rasim Ljajić, aki a Büntetőtörvényszékkel folytatott együttműködést koordináló szerb nemzeti tanács elnöke.

A szerb kormány 2007 októberében egymillió eurót ajánlott fel annak, akinek az információi alapján Mladićot sikerül letartóztatni. "A nyomravezetői díj is jelzi Belgrád eltökéltségét, hogy amilyen hamar csak lehet, teljesítse a Büntetőtörvényszék felé fennálló kötelességeit" - nyilatkozta Ljajić.

Rémeket látnak

Mladić mára legendává vált Szerbiában. Sokan állítják, hogy néha fel-feltűnik futballmérkőzéseken testőrök gyűrűjében, sőt állítólag már Athénben és Thesszalonikiben is többször látták.

A hatóságok külön telefonszámot hoztak létre, melyet akkor lehet hívni, ha valaki Mladić-csal kapcsolatos információk birtokában van. Ljajić szerint rengeteg hívás érkezik, a legtöbb azonban vaklárma. Olyan is előfordult már, hogy valaki azzal akart bosszút állni egy munkatársán, hogy bejelentette, Mladić nála rejtőzik.

Szerdán a JUGpress hírügynökség portáljára egy névtelen felhasználó olyan nyáron készült fényképeket töltött fel, melyekről azt állította, hogy Ratko Mladićot ábrázolják. A rendőrség megvizsgálta a képeket, majd bejelentette, hogy a képeken szereplő ember Aleksandar Isailović belgrádi lakos, akit előzőleg már kétszer is letartóztattak, mert összetévesztették Mladić-csal.

A támogatók vezetnek el Mladićhoz

Az elmúlt hetekben a fővárosban és vidéken több gyanús magáncéget ellenőrzött a szerb rendőrség azzal a céllal, hogy ellehetetlenítse Ratko Mladić anyagi támogatóit.

Ez történt a Nyugat-szerbiai valjevói székhelyű Vujić nevű céggel is november 10-én. A gyárat valamint a tulajdonos, Vidoje Vujić otthonát a rendőrség átkutatta, és lefoglaltak több telefont, SIM-kártyát valamint családi fényképeket, melyeken a tulajdonos látható hágai elítéltekkel. "Nem Maldićot kerestük, mert tudtuk, hogy nincs ott. Olyan tágyakat, dokumentumokat kerestünk, amelyek elvezethetnek minket a még szabadlábon lévő hágai elítélthez" - mondta Ljajić. Vujić tagadta, hogy bármiféle kapcsolatban lenne a háborús bűnössel.

A rendőrég arra gyanakszik, hogy Vujić anyagi és logisztikai segítséget nyújtott a tábornoknak a Mladić fia, Darko tulajdonában lévő Impakt cég számlájára irányuló fiktív befizetésekkel. A rendőrség megvizsgálja a két cég között végbement összes tranzakciót, és megpróbálja felgöngyölíteni, hogy a pénz hogyan juthatott el Mladićhoz vagy segítőihez.

Mladić nélkül Szerbia nem társulhat az EU-hoz

Az Európai Bizottság két hete adta közre Szerbia EU-integrációs előrehaladásáról szóló beszámolóját. A bizottság bővítési biztosa, Oli Rehn szerint Szerbia jó úton halad afelé, hogy már 2009-ben EU-jelölt státuszt kapjon, de ennek feltétele a Büntetőtörvényszékkel való mindenre kiterjedő együttműködés, a korrupció visszaszorítása valamint Szerbia konstruktív hozzáállása Koszovó kérdésében.

"Amíg Mladić nincs Hágában, Hollandia meg fogja akadályozni Szerbia EU-csatlakozását, ezt holland hivatalos források megerősítették. A nemzetközi közösséget többé nem érdeklik az erőfeszítéseink. Ők kézzelfogható eredményeket várnak" - mondta Ljajić.

A Volt Jugoszlávia Nemzetközi Büntetőtörvényszék főügyésze, Serge Brammertz hétfőn kétnapos látogatásra érkezett Belgrádba. Brammertz azt vizsgálja, hogy mennyire működik együtt Szerbia a Büntetőtörvényszékkel, valamint hogy Belgrád valós erőfeszítéseket tesz-e a tábornok kézrekerítése érdekében. Brammertz decemberben terjeszti az ENSZ Biztonsági Tanácsa és az EU elé jelentését az együttműködésről. A jelentés nagy jelentőséggel bír Szerbia EU-integrációs előrehaladására.

A szerbek többsége úgy érzi, túl sokat követelnek tőlük

A szerb közvélemény nem bízik a Büntetőtörvényszékben, és sokkal inkább egy politikai, mint jogi intézménynek tartja azt. A szerbek szerint a Büntetőtörvényszéknek az egész kézrekerítési folyamathoz való hozzájárulása minimális.

"Hogyha az EU-hoz való csatlakozási folyamat végső feltétele Mladić letartóztatása, még akkor is, ha nincs Szerbiában, akkor egy lehetetlen feladattal nézünk szembe" - nyilatkozta Boris Tadić a B92 szerb televíziónak."Véleményem szerint a teljes együttműködés a hágai elítéltek teljes erővel való keresését, valamint letartóztatásuk esetén a kiadatásukat jelenti" - tette hozzá a szerb elnök.

"Az állandóan hangoztatott követelés, hogy Belgrád maradéktalanul működjön együtt a délszláv háborúk bűnöseit üldöző hágai Volt Jugoszlávia Nemzetközi Büntetőtörvényszékkel, köztudottan a volt boszniai szerb hadsereg-főparancsnok, Ratko Mladić és a horvátországi szerbek egykori politikai vezetője, Goran Hadžić kiadatását jelenti, miközben még senki sem volt képes igazolni, hogy a két körözött Szerbiában bujkál. Olyan személyek átadását követelik tehát Szerbiától, akikről senki sem tudja, hol vannak, s mivel nem adják ki őket, Szerbiát folyamatosan elmarasztalják" - vélekedett Vuk Jeremić, szerb külügyminiszter.