Már nem élvezzük a korábbi tőkevonzó tényezők kivételes és sokszor egyszeri kedvező hatásait - elsők előnye, olcsó állami vagyon eladása, olcsó forint és olcsó munkaerő -, de még nem hatnak a fejlett gazdaságok tőkevonzó képességének mágnesei - fejlett infrastruktúra, bőséges humántőke, kiterjedt beszállítói hálózat és magas GDP-szint. Csigatempóban haladunk egyik állapotból a másikba, ezért könnyen eshetünk két szék között a pad alá. Javaslom, hogy először tisztázzuk a céljainkat, majd döntsünk egy új és hatékony stratégiáról, amit 2004. január elejétől bevezetünk.
Ma a magyar gazdaság legsebezhetőbb pontja az elégtelen beruházási hajlam, ami mögött egyszerre húzódik meg a drámaian alacsony szintre csökkent külföldi működőtőke-beáramlás, a hazai vállalkozások megcsappant beruházási kedve és az állami beruházási programok visszafogása. A beruházási probléma megoldását az üzleti szektortól kell várni, ezért elsősorban az üzleti tőke beruházási kedvét kell visszaszerezni. A beruházási kedv magától nem tér vissza: a magyar állam kezében vannak azok az eszközök, amelyekkel a fordulat elindítható. Ez a fordulat nem jön kívülről, mert a csatlakozástól remélt pénzügyi támogatások 70 százaléka közvetlenül nem erősíti versenyképességünket (például mezőgazdasági támogatások, víz- és csatornaberuházások). A fordulatot jelző számok nem lehetnek kisebbek, mint évi két számjegyű beruházásnövekedés, évi kétmilliárd euró feletti működőtőke-beáramlás és dinamikus infrastruktúra-fejlesztés (például évi 50-60 km autópálya építése). A cél az, hogy a feltörekvő gazdaságok tőkevonzó szintjéről 3-5 év alatt eljussunk a fejlett gazdaságok tőkevonzó és beruházási szintjére. Hogyan?
Az új stratégia középpontjába a tőkemegtartást javaslom állítani, és így megerősíteni a tőkevonzás képességét. Döntően az eddigi üzleti partnerekkel lenne érdemes egy teljesen új "tőkeszerződést" kötni, és nem arra összpontosítani, hogy eddig ismeretlen partnereket nyerjünk meg befektetőknek. Az eddig elért előnyökből lehet még nagyobb előnyt szerezni: a világ vezető 50 cégcsoportjának négyötöde már üzleti partnerünk, a hazai üzleti szektor már egyszer partner volt nagy befektetési programokban (Széchenyi Terv), és az állam már egyszer rálépett a hitelből fedezett infrastruktúra-fejlesztés útjára. A "tőkeszerződés" javasolt pontjai:
1. Adóreform. Mindenki megígérte, de senki nem tette. Négy eleme: a társasági adó 12,5 százalékra csökkentése (ami erősítené a profit-visszaforgatási érdekeltséget), a beruházási tartalékolás 75 százalékra emelése (beruházási hajlam erősítése), az iparűzési adó plafonjának két év alatt 1 százalékra csökkentése és az egészségügyi hozzájárulás négy év alatti egyenlő részletekben való eltörlése.
2. Duális szakképzés. A kamarai intézményekre és a vállalkozásokra áthelyezett német rendszerű szakképzés bevezetése.
3. Tömeges szakmunkás- és tudásimport. Be kell engedni a szakképzett munkaerőt a környező országokból a magyar munkaerőpiacra. Ez a nemzetstratégia a határokon belül koncentrálja a magyar erőt. Vállalni kell a szakképzetlen munkanélküliséget, amit új infrastrukturális beruházások építkezései mérsékelhetnek.
4. Állami takarékosság. Döntően a folyó kiadások és nem a beruházások csökkentése intézmény-összevonással, létszámstoppal és keretcsökkentésekkel.
5. Jól időzített privatizáció. Az üzleti szektorban lévő vagy ott hasznosítható állami tulajdon teljes felszámolását, az eladásokat a globális konjunktúra visszatérésére érdemes ütemezni.
6. Innováció + kutatás-fejlesztés. A GDP-arányos k+f kiadások öt év alatti 3 százalékra emelése.
7. A finn informatikai modell magyar honosítása. A globálisan vezető finn modell tíz év alatti magyarországi meghonosítása, valamennyi elemre kiterjedő ütemezett program szerint.
8. Gyors eurózóna-csatlakozás. 2007-2008-as euró, a feleslegessé váló valutatartalék terhére 2004-2008 között jelentős eladósodás. Ebből a humán és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése évi 2 milliárd euró értékben.
9. Stabil árfolyam. Az eladósodás miatt szükségessé válik a valutaspekuláció teljes kiszűrése.
10. Célzott működőtőke-támogatások. Az ír, cseh, lengyel és szlovák támogatási rendszer ötvözése.
A javaslat új gazdaságpolitikát jelent. Politikai, társadalmi és üzleti egyezségekre van szükség, akivel és amiben lehet, de ezek hiányában sem halasztható a fordulat.
Matolcsy György - Világgazdaság