A brünni alkotmánybíróság végül ma hirdette ki ítéletét, miután előzőleg két alkalommal is elhalasztotta a döntést a kérdésben. A szerződés megvizsgálását a kormányzó Polgári Demokratikus Párt szenátori csoportja kérte a testülettől.

Az ítélet kihirdetését megelőzően kedden a bírák meghallgatták szenátus, a kormány és az államfő érveit. Az ülést a cseh közszolgálati televízió élőben közvetítette.

Alexandr Vondra, az európai ügyekért felelős kormányfő-helyettes kifejtette véleményét, miszerint a dokumentum nem ellentétes a cseh alkotmánnyal és a kormány támogatja annak elfogadását.

Václav Klaus cseh köztársasági elnök ezzel szemben arra szólította fel az alkotmánybíróságot: mondja ki, hogy a Lisszaboni Szerződés ellentétes a cseh jogrenddel. "Amennyiben elfogadjuk a Lisszaboni Szerződést, a Cseh Köztársaság nemzetközi jogállása jelentősen megváltozik és korlátozott lesz szuverenitása" - vélte az államfő.

Klaus hétfőn azt is bejelentette, hogy addig nem hagyja jóvá a Lisszaboni Szerződést, míg Írország nem ratifikálja a dokumentumot. "Nincs okom annak a további európainak lenni, aki nyomást gyakorol Írországra, hogy tegyen valamit. Az ír álláspont megváltozása nélkül egyszerűen semmiféle Lisszaboni Szerződés nem lesz" - jelentette Klaus a Rádio Cesko rádióállomásnak adott interjújában.

Klaus makacskodása ugyanakkor meglehetősen nagy terhet ró a prágai kormányra, miután 2009 januárjától Csehország veszi át az EU soros elnöki tisztségét Franciaországtól. A Tanács elnökeként Csehországnak egyik legfontosabb feladata az intézményi reform továbbvitele lenne. Miután szinte valamennyi tagállam megerősítette már a szerződést, "vonakodó tagállamként" ez elég nehéz lesz a cseh vezetés számára.