A szakértők meglepve fogadták a hírt a kétszázmilliárd eurós gazdaságélénkítő csomagról, mert a korábbi hírek csak százharmincmilliárd euróról szóltak. A tétet valószínűleg az amerikai kormányzat tervei emelték meg. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed ugyanis nyolcszázmilliárd dollárnyi támogatást ajánlott fel a kisvállalkozásoknak és a bajba került háztulajdonosoknak a válság átvészelésére és a bizalom helyreállítására a piacon. Az európai mentőcsomagot José Manuel Barroso, a brüsszeli bizottság elnöke azzal indokolta, hogy rendkívüli válságot él át az unió gazdasága. Barroso szerint olyan eszköztárat ajánlanak a tagországoknak, amelynek elemeit egyéni igényeik szerint váltogathatják. Az Európai Bizottság elnöke elmondta, a csomagra azért van szükség, mert a tagországok intézkedéseinek nem kell azonosnak lenniük, viszont a lépések csak akkor lehetnek hatékonyak, ha uniós szinten összehangolják őket. Gyakorlatilag az uniós alapok egy részének átirányításáról, illetve a kifizetések felgyorsításáról van szó. A tagországoknak azt kell eldönteniük, hogy miként módosítsák az adó- és befektetési politikát az egyes tagállamok válságkezelési igényeinek megfelelően. Barroso szerint az intézkedések javát jövőre léptetik életbe, de néhány közülük át fog húzódni 2010-re is. A mentőcsomagot a december 11-12-re tervezett uniós csúcstalálkozónak kell majd jóváhagynia.

Az EU központilag mindössze harmincmilliárd euróval járul hozzá ennek a kétszázmilliárdos rendkívüli csomagnak a költségeihez, a többit a tagországoknak kellene állniuk. Angela Merkel német kancellárnak azonban máris kétségei támadtak az elképzelést illetően, ami nem csoda, hiszen a legnagyobb hozzájárulást Berlinből várják Brüsszelben. Merkel szerint nem kellene versenyeznie az uniónak a világgal az újabb mentőcsomagokra szánt újabb milliárdok tekintetében, ehelyett szerinte olyan középutas megoldásokat kellene keresni, amelyeket a német gazdaság konkrét igényeire szabták. Angela Merkel és Nicolas Sarkozy francia elnök ezzel szemben arra szólították fel Brüsszelt, hogy enyhítsen a háromszázalékos GDP-arányos költségvetésideficit-követelményen. Az Európai Bizottság engedett a három százalékból a következő két évre, de csak azzal a feltétellel, hogy a tagországok ismét visszavesznek a hiányból, mihelyst beindul a gazdasági fellendülés. Az uniós csomag ennek fejében elsősorban a szerkezeti reformok felgyorsítására és adócsökkentésre ösztönzi a tagországokat. A csomagban felajánlott lehetőségek között szerepel az alacsony keresetű munkaerő járulékainak csökkentése, valamint az áfa lefaragása a 15 százalékos alsó határig. A brüsszeli bizottság törvényjavaslatot fog előterjeszteni a munkaigényes szolgáltatások áfaterheinek csökkentésére.

A csomag a versenyképesség fokozásáról sem feledkezik meg, szorgalmazza a kutatás és az innováció, a környezetkímélő eljárások, az energiahatékonyság, a széles sávú internet, valamint az oktatás és a szakképzés fejlesztését.

Az autóipar csaknem ötmilliárd eurós támogatásra számíthat, amit a környezetbarát technológiák fejlesztésére szánnak Brüsszelben. Ez az összeg azonban valószínűleg elenyésző a megrendeléshiánnyal küszködő szektor finanszírozási igényeihez képest. A legfontosabb ágazatok megsegítésére az Európai Beruházási Bank 15,6 milliárd eurót ajánlott fel.