Az erdőprivatizáció újabb rablás lenne

Létrehozva: 2008. november 28., 09:07 | Utoljára frissítve: 2008. december 3., 07:08	nyomtat	küld

Pethő József: a történeti Magyarország területén 7,3 millió hektár erdő volt, ebből Trianon után alig egymillió maradt

- Mennyi fát fogyaszt évente a magyar nép?

- Egy emberre egy köbméter fát szokás számolni. A hazai rengetegekből ki lehetne termelni a szükséges mennyiséget, ám ennek csak a felét, legfeljebb hétmillió köbmétert veszünk ki.

- A zöldek szerint ez is sok.

- A történeti Magyarország területén 7,3 millió hektár erdő volt, ebből Trianon után egymillió maradt. A hazai szakemberek óriási munkát, a nemzet pedig rengeteg pénzt fektetett bele, hogy ez a szomorú állapotot megváltozzon. A második világháború vége óta gyakorlatilag megduplázódott az erdőterület: 2006 őszén ültettük el a kétmilliomodik hektárt, így ma huszonegy százalék az erdősültség. Ez, azt hiszem, elég jó válasz azokra a vádakra, amelyek szerint az erdészek rosszul teszik a dolgukat.

- Mennyi lenne az ideális?

- Huszonhét-harminc százalék. Ez természetvédelmi, rekreációs és gazdasági szempontból is biztonságot jelentene mindannyiunknak. Ha ez teljesül, elmondhatnánk, hogy a trianoni rablást legalább ezen e téren kompenzáltuk. Ez pedig szerintem igen nagy szó lenne.

- Hová lehet még fákat ültetni?

- Az állami tulajdonú erdészetek területi növekedésére már nem nagyon lehet számítani, ezért a magánerdő-tulajdonosok tehetnek sokat e célért. Az évente átlagosan tizenötezer hektár új erdő létrehozása elfogadható ütemet jelent részükről. Erre egyébként állami és uniós támogatást adnak, igaz, kifizetésük elég hektikusan történik.

- Van elég facsemete?

- Több millió facsemete van, vagyis ezzel nem lenne probléma. Sokkal nagyobb gond, hogy a kertészetek a növények fejlődése miatt - hiszen a makkból és magból nem máról holnapra lesz fácska - nehezen tudják követni a támogatási rendszerek gyakori változását. Egy-egy fiatal példányt legkésőbb négyesztendős korában ki kell ültetni, utána már nem használható föl.

- Visszakanyarodva az erdősültségre: számos természetvédő szerint ha a mutatós számok mögé nézünk, lehangoló állapotokat találunk, mert az erdők valójában súlyos betegek.

- Az ilyen jellegű megnyilvánulások döntően nem szakemberektől származnak, vagy szándékos hazugság áll mögöttük. A felújítások rendben zajlanak. Természetesen botorság lenne azt állítani, hogy minden a legnagyobb rendben van, s nyugodtam hátradőlhetünk a karosszékünkben, de a helyzet korántsem olyan rossz, mint amilyenre egyesek igyekeznek beállítani. Az Állami Erdészeti Szakszolgálat Forest Focus rendszerében évről évre felmérik a hazai rengetegek viszonyait. Ebből egyértelműen kiderül, hogy állapotuk jobb az európai átlagnál.

- Sok vád éri önöket, hogy nem az őshonos, hanem a gyorsan növő, olykor tájidegen fajokat részesítik előnyben. Ehhez mit szól?

- Ez egyszerűen nem igaz. Az erdészek minden esetben az eredeti viszonyokat igyekeznek visszaállítani. Jó tudni ugyanakkor, hogy bizonyos állományokat, így a bükkösöket könnyebb, míg a tölgyeseket már sokkal nehezebb természetesen felújítani. Ha pedig valami nem megy, annak oka van, és a természetet ebben az esetben sem lehet megerőszakolni. Számos példát tudnék mondani fentről elrendelt "muszáj telepítésekre", amelyekből nem lett semmi. Az elmúlt évtizedben egyértelműen kiderült, hogy a mediterrán éghajlat felé tolódunk, s tetszik vagy sem, ezt mindenkinek figyelembe kell vennie a fafajválasztásnál is.

- A kirándulók sokat panaszkodnak a kerítésekre.

- Ezek szükségszerűek, hiszen a két szép szemünkért a vad nem fogja elkerülni a friss telepítéseket.

- Régen nem kerítettek.

- Régen is kerítettek, igaz, kevesebbet, mert nem volt olyan sok vad, mint manapság. A fájó az, hogy az erdő és vadgazdálkodás eltérő érdekei nehezítik a kívánatos összhang megteremtését.

- Mi a véleménye az erdőprivatizációról szóló hírekről?

- Hallottam róluk, húsz év óta állandó téma ez. Véleményem szerint hazánk egyik utolsó közös vagyontárgya az erdő, ezt - ráadásul külföldieknek - eladni nagyon-nagyon finoman szólva is ostobaság, ha tetszik, felelőtlenség. Annak az ötletnek sem vagyok a híve, hogy az erdőtársaságok területén lévő védett területeket átadják az érintett nemzeti parkok kezelésébe. Az erdőket országos szinten egységes szemléletben kell kezelni, mert ha elkezdjük szétaprózni őket, az könnyen katasztrófába torkollhat.

- A háttérben igen komoly erők, magyar és külföldi milliárdosok mozdultak rá erre a vagyonra. Mit tud tenni ez ellen egy hozzájuk képest vagyontalan egyesület?

- Észérvekkel dolgozunk. Hála istennek minden oldalon sok barátunk van, és belátják érveink helyességét. Ők azok, akik pontosan tisztában vannak vele, hogy ezek az erők nem az építésben, hanem a nemzet nehezen felhalmozott vagyonának elrablásában érdekeltek.