2050-re Európa népessége lecsökken és jelentős mértékben idősebb lesz - áll a Gabriele Stauner (néppárti, német) a múlt csütörtökön nagy többséggel elfogadott véleményadó jelentésében. A munkaképes korúak száma 20 százalékkal lesz alacsonyabb, 2030-ban minden három emberből egy nem dolgozik majd. Az elöregedő népesség a legtöbb tagállamban növelni fogja a közkiadásokat - elsősorban a nyugdíj, az egészségügyi ellátás és a hosszú távú gondozási kiadások terén - és egyre súlyosabb teherként nehezedik az aktív munkaerő vállára - így a szöveg.

55 és 65 közötti nők, fogyatékosok, idősek

Az EP szerint a tagállamoknak "még több embert kell megtartaniuk a minőségi, biztonságos és kötelező társadalombiztosítás által fedezett foglalkoztatásban, elősegítve ezzel a növekedést és a munkahelyteremtést". A magasabb munkaerőpiaci részvételt különösen az 55 és 65 év közötti nők esetében kell fokozni, akiknek a foglalkoztatása jelenleg jelentős mértékben alacsonyabb - emelik ki a képviselők.

Csökkenteni kell a munkanélküliséget, és - képzéssel, átképzéssel - növelni a foglalkoztatottságot az olyan, például fogyatékkal élő személyek, nők és időskorúak körében is, akik "nagy munkaerő-potenciállal rendelkeznek" - írja a jelentés. A parlament felszólítja például a tagállamokat, hogy biztosítsák a lehetőséget az idősek számára, hogy "önkéntesen folytathassák a munkát a nyugdíjba vonulás után is".

Határozatlan idejű szerződések

A képviselők a munkaerő-piaci diszkrimináció megszüntetését sürgetik, valamint úgy vélik, "az EU munkajogának meg kell erősítenie a határozatlan időre szóló munkaszerződéseket mint a foglalkoztatás domináns formáját".

A munkaképes korú és magasan képzett migráns munkavállalók számára az EP gyors bevándorlást ígérő, proaktívabb politikát szeretne, és elősegítené a migránsok jobb munkaerőpiaci és társadalmi integrálását. "A bevándorlók a társadalombiztosítási rendszer jobb egyensúlyát szolgálhatják, amennyiben jogszerűen foglalkoztatják őket" - írja a jelentés.

A nyugdíjbizonytalanság ellen

A szöveg szerint "az állami nyugdíjkiadások növekedése miatt a jövőben kiegészítő rendszereket is kell használni". A magánnyugdíj-rendszerbe pedig "be lehetne vonni a munkáltatók, illetve egyéb kollektív szervezetek és egyesületek által fizetett, vagy egyéni megtakarításokon alapuló nyugdíjakat is" - érvelnek a képviselők.

A parlament szerint "védeni kell az állampolgárok méltóságteljes életet biztosító nyugdíjhoz való jogát", a nyugdíjbizonytalanság elkerülése érdekében pedig tudatosítani kell a felnőttek - különösen a fiatalabbak - körében a nyugdíjalapok létrehozásának szükségességét.