A tömegfogyasztási piacok egyre bővülnek, és egyre inkább átnyúlnak a tagállamok határain, ezért egyazon kereskedő ugyanazzal vagy hasonló módszerekkel az eddiginél jóval több fogyasztót is képes lehet megkárosítani. Az így elterjedő visszaélésnek a Bizottság szerint akár már piactorzító hatása is lehet. Az Egyesült Királyságban például vizsgálatot indítottak néhány bank ellen, mivel rendszeresen túlzott mértékű díjakat számoltak fel ügyfeleiknek.

A Bizottság által készíttetett tanulmányok és felmérések eredményei szerint a kárt szenvedett fogyasztó olyan nehéz akadályokkal - például rendkívül magas költségekkel, perek kockázatával, komplikált és hosszadalmas eljárásokkal - találja szembe magát, ha a jogorvoslat mellett dönt, hogy ötből egy európai fogyasztó nem fordul bírósághoz az 1000 euró alatti követelése miatt. 200 euró alatti kártérítési követelése miatt pedig a fogyasztók fele nem venné igénybe a bíróság segítségét.

Portugáliában viszont egy fogyasztói csoport pedig pert indított egy távközlési társaság ellen, amely 3 millió ügyfelének "számlanyitási díjat" számlázott ki. Közös panaszuk kivizsgálásakor a lisszaboni bíróság megállapította, hogy a díj jogtalan volt, így azt a társaságnak vissza kellett térítenie az ügyfeleknek. A megítélt kártérítés összességében 70 millió eurót tett ki.

Mindez jól mutatja, hogy a fogyasztók sokkal hatékonyabban érhetik el sérelmük orvoslását, ha összefognak, de jelenleg mindössze 13 tagállamban van lehetőség arra, hogy a hasonlóképpen pórul járt fogyasztók együttesen követeljenek jogorvoslatot ügyükben, ráadásul mindenhol nagymértékben különböznek egymástól ezek az eljárások.. Ám ahol adott a lehetőség, ott sem használják ki túl gyakran: például Németországban tízmillió lakosból csak 4 vett részt ilyen jellegű jogorvoslati fellépésekben.

A kollektív jogorvoslat

A fogyasztó természetesen minden esetben fordulhat egyénileg a bírósághoz, ám sokszor jóval hatékonyabb, ha a hasonló kárt szenvedett ügyfelek együttesen nyújtanak be panaszt a kereskedő ellen - ezen az úton könnyebb hozzáférni a szükséges információkhoz és általában megfizethetőbb is. Az ilyen kollektív jogorvoslat a Bizottság szerint hasznos kiegészítő eszköze lehet a fogyasztókat ért károk csökkentésének, valamint segíthet megoldani azokat a problémákat, amelyekkel a fogyasztók szembesülnek, ha a határokon túl vásároltak. Meglena Kuneva, az EU fogyasztóvédelmi biztosa is ezzel indokolta a zöld könyv kiadásának szükségességét.

A Bizottság felmérései alapján a fogyasztók 76 százaléka inkább hajlana jogai bíróság előtti védelmére, ha ügyében összefoghatna más fogyasztókkal. Ráadásul az EU szándéka szerint a kollektív jogorvoslat fokozhatja az uniós jog tiszteletben tartását, hiszen visszatartaná a cégeket az olyan jogellenes tevékenységektől, amelyek tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatnák őket konkurenseikkel szemben.

Ezen lehetőség megvalósítása és elterjedése főként az olyan fogyasztóvédelmi szabályok megsértése ellen nyújthat védelmet, mint a túl magas költségek (például rejtett díjak, túlszámlázás) követelése, a weboldalakon megjelenő félrevezető hirdetések vagy a kötelező információk közlésének elmulasztása egyes pénzügyi termékek esetében. A Bizottság szerint az ilyen jogsértések nem csupán jelentős károkat okoznak az európai fogyasztóknak, hanem akadályozzák a tisztességes versenyt és torzíthatják a piacot is.

A javaslat tehát kettős célt szolgálna: egyrészt gondoskodna arról, hogy a jogsértők megtérítsék a fogyasztók által elszenvedett károkat, másrészt pedig igyekezne megelőzni, hogy további hasonló visszaélések történjenek a jövőben. Ugyanakkor a testület azt is hangsúlyozta, hogy nem az amerikai fogyasztóvédelmi rendszert akarják lemásolni a dokumentummal.

Ám a javaslatról még hosszú érdemi vitát kell folytatni, ugyanis számos probléma adódik:

- Nincs lehetőség azonnali intézkedésre a jogsértés megtörténtekor.
- A terv megvalósításához szoros együttműködésre van szükség a tagállamok között, hogy kiterjesszék a már létező nemzeti kollektív fogyasztói jogorvoslati lehetőségeket a más tagállamokból érkező fogyasztókra is.
- Nélkülözhetetlen továbbá a kollektív jogorvoslat jogi eljárását lehetővé tevő kötelező vagy nem kötelező intézkedések bevezetése is minden tagállamban.
- Végül elengedhetetlen politikai eszközök kifejlesztése is, amelyek révén keresztülvihető a kollektív fogyasztóvédelem.

Ilyen politikai eszköz lehet például a dokumentum szerint az "alternatív kollektív vitarendezési mechanizmusok" meghonosítása, a nemzeti végrehajtó hatóságok felruházása olyan hatáskörrel, hogy felszólíthassák a kereskedőket a fogyasztók kártalanítására, illetve a kisebb követelések összefogása, hogy kollektív jogorvoslattal lehessen élni az adott ügyben.

A fogyasztóvédők elégedetlenek

Az európai fogyasztóvédő csoportok azonban mégsem túl lelkesek az új uniós javaslat hallatán. Szerintük az EU évek óta ugyanazokat a hangzatos célokat ismételgeti, ám a konkrét megvalósítás érdekében mindmáig nem történt semmilyen előrelépés. A tagállamokban túlságosan különböző kollektív fogyasztóvédelmi rendszerek működnek, így igen nehézkés lehet ezek összehangolása és a felekben sincs meg erre a közös akarat, ezért a közeljövőben nem várható az ügyben komolyabb elmozdulás - panaszkodtak a szervezetek.