A Telegraph című brit lap értesülései szerint a jelenlegi vízierőművek hatékony működéséhez legalább 5-6 csomó sebességű áramlatra van szükség, ám a Föld folyói és patakjai jellemzően 3 csomó körüli sebességgel csordogálnak. Egy új fejlesztés akár az egy csomónál - 1,6 kilométer/óránál - lassabb vizekből is képes áramot termelni, ami annyit tesz, hogy a legtöbb folyóban vagy a tengerfenéken is képes működni.

A jelenleg alkalmazott technológiák a hullámok erejére támaszkodnak, ám ez egyrészt korlátozza a felhasználási lehetőségeket, másrészt komoly akadályokat képez, akár folyóról, akár tengerről van szó.

Az új fejlesztésű generátorokat a halak mozgása ihlette. A rugókhoz erősített hengerekből álló rendszert a folyás irányával párhuzamosan telepítik. Ahogy a víz átfolyik a hengerek között, örvényeket gerjeszt, amelyek fel-le mozgatják a hengereket. Az így keletkező vibrációk mozgási energiáját alakítja a rendszer elektromossággá. A tengerfenékhez erősített, egy köbméternyi kiterjedésű szerkezet három csomós vízsebesség mellett 51 wattot termel. Ez hatékonyabb, mint egy hasonló méretű turbina vagy hullámgenerátor, a megtermelt energia mennyiségét pedig jelentősen lehet növelni, ha a víz sebessége nő, vagy ha további hengereket kapcsolnak a rendszerbe.

Ha a tenger fenekén felépítenének egy ilyen elemekből álló, másfél kilométerszer egy kilométeres, két emelet magasságú erőművet, ezzel 100 000 háztartás energiaszükségleteit lehetne fedezni. De néhány ilyen hengerrel akár hajók vagy világítótornyok áramellátását is meg lehetne oldani.

A technológiát a University of Michigan kutató dolgozták ki, az amerikai kormány támogatásával. Szerintük, a fentiekben leírt erőművel a szél- és napenergiánál is olcsóbban lehetne áramot termelni, ráadásul jóval kevesebb tengerfelületre van hozzá szükség, mint a hullámgenerátorokhoz.

A rendszert Vivace-nek nevezték el, ami az "örvények által előidézett vibrációk tiszta vízienergiává alakítása" (vortex-induced vibrations for aquatic clean energy) szavak kezdőbetűiből áll össze. "Ha az óceánokból csupán az energia 0,1 százalékát tudnánk kinyerni, 15 milliárd ember energiaszükségleteit tudnánk kielégíteni" - magyarázta Michael Bernitsas, az egyetem tengeri építészet szakának professzora.

A lassú mozgású rendszer környezetvédelmi szempontból is előnyös, ugyanis kevésbé terheli a tengerek, óceánok élővilágát, valamint - mivel a víz mélyén lennének rögzítve a hengerek - a vízi forgalmat sem zavarná.