fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Meddig feszül Kína és az EU viszonya?
2008. december 3., 14:57
Kína és Európa kapcsolata 1975 óta jelentős fejlődésen ment keresztül, bár az EU többször kritizálta Kínát leginkább Tibet és az emberi jogi kérdések kapcsán. Szakértők szerint az elmúlt hét eseményei jelentősen visszavethetik a két fél együttműködését.

Ezúttal ismételten Tibet kapcsán ütközött Európa és Kína, ugyanis Peking múlt héten bejelentette, hogy Sarkozy és a dalai láma közelgő találkozója miatt lemondja a december 1-jére tervezett EU-Kína csúcsot. A dalai láma múlt héten többnapos látogatásra érkezett Európába, mely során a francia elnök mellett több kormány- és államfővel is találkozik. Ez Kína számára rendkívül kellemetlen, hiszen korábban egyértelművé tette: ellenzi, hogy a külföldi vezetők kapcsolatot teremtsenek a dalai lámával. Peking egyelőre még hallgat azzal kapcsolatban, hogy készül-e további retorzióra, elsősorban az EU soros elnökségét betöltő Franciaországgal szemben.
Kína mostani döntését egy héttel azt követően hozta meg, hogy Hszi Csinping kínai alelnök azt nyilatkozta, hogy az EU és Kína kapcsolata napjainkban a leggyümölcsözőbb. Az Európai Unió és Kína 1975-ben léptek hivatalosan kapcsolatba és a '70-'80-as évek során tovább szélesedett bilaterális együttműködésük különösképpen a tudomány, a kereskedelem és a kultúra területén. A törést az 1989-es Tiananmen téri mészárlás jelentette, amikor is az EU több szankciót -köztük fegyverembargót - léptetett életbe Kínával szemben. A fagyos viszony rövid életűnek bizonyult, hiszen három év múlva normalizálódott a két fél kapcsolata, bár a fegyverembargó továbbra is érvényben maradt. Az 1990-es évek folyamán tovább mélyült az együttműködés és 1998-ban sor került az első, miniszterelnöki szintű EU-Kína csúcstalálkozóra is. A két fél között idővel stratégiai partnerség alakult ki, mára pedig Kína lett az EU legnagyobb, az EU pedig Kína második legnagyobb kereskedelmi partnere. Bár az elmúlt több mint három évtizedben többször is volt példa kereskedelmi, diplomáciai súrlódásra, Kína részéről ezek eddig nem eredményeztek ilyen mértékű retorziót.

Egyes szakértők szerint a csúcs lemondása jelzi azt, hogy Kína mára tudatára ébredt annak, hogy egyre hangsúlyosabb szerepet tölt be a nemzetközi színtéren és úgy véli, az EU-nak - kiváltképp a válság miatt - nagyobb szüksége van rá mint fordítva. Si Jinhung a pekingi Renmin Egyetem professzora szerint "Kína egyre öntudatosabbá válik és Hu Csintao egyre hajlamosabb arra, hogy saját akarata szerint cselekedjék." A professzor hozzátette: nem valószínű, hogy a mostani vita hosszabb távon befolyással lesz a két fél kapcsolatára, de Kína ezt követően talán kevésbé lesz hajlandó engedményeket tenni. John Fox volt pekingi brit diplomata kijelentette: a történések azt bizonyítják, hogy Peking még a súlyos pénzügyi válság ellenére is képes haragra lobbanni és nem tárgyalni egyik legnagyobb kereskedelmi partnerével, ami "elszomorító".

Figyelemre méltó továbbá azon szakértők véleménye, akik az események kapcsán kijelentették: Peking döntése valójában értelmetlen és csupán azt bizonyítja, hogy Kína külpolitikája, stratégiája, valamint világnézete még nem elég érett. Véleményük szerint a jelenlegi globális válság globális együttműködést követel, amire Kínának éppúgy szüksége lenne, hiszen Hu Csintao maga jelentette ki, hogy a válság súlyosan visszavetheti a kínai gazdaságot. A szakértők véleménye szerint nem valószínű, hogy a francia elnök és a dalai láma találkozója előmozdíthatná a tibeti függetlenség ügyét, így az nem jelent semmiféle fenyegetést Kínára nézve.

Tibet mellett tovább súlyosbíthatják a két fél viszonyát az emberi jogi kérdések is. Októberben Peking ingerülten reagált arra, hogy az Európai Parlament kitüntetett egy bebörtönzött kínai emberi jogi aktivistát, és a kitüntetést saját belügyeibe való beavatkozásként értékelte. Legutóbb pedig az EU tett közzé egy nyilatkozatot, melyben elítélte azt, hogy Kína múlt pénteken kivégzett egy kínai kutatót, akit azzal vádoltak, hogy Tajvannak kémkedett. Az EU amiatt is kritizálta Kínát, hogy véleménye szerint a vádlott őrizetbe vételének és tárgyalásának körülményei nem voltak összeegyeztethetőek a nemzetközi alapelvekkel. Kína elutasította a nyilatkozatot és közölte: az EU részéről ez durva beavatkozás a kínai jogrendbe, ami negatívan hathat az emberi jogokról folytatott bilaterális tárgyalások további menetére.

A dalai láma hétfőn Prágában találkozott az EU soros-elnökség várományosával, Václav Havellel, aki köztudottan Tibet-párti, így az EU-Kína kapcsolatok valószínűleg a cseh elnökség alatt sem lesznek zökkenőmentesek. A találkozón a láma felhívta a világ figyelmét arra, hogy óvatosan kezeljék Kínát és hangsúlyozta azt is: az ázsiai óriást nem szabad alábecsülni.

(kitekinto.hu)