FIDESZ.HU > Hírek > Zöld |
Nyomtatás Ablak bezárása |
Mélyen érinti a géneket a dohányfüst
|
|
Kanadai kutatók arra keresik a választ, hogyan lehetséges, hogy azonos életmódbeli változtatások mellett egyes volt dohányosokban kifejlődik a tüdőrák, míg másokban nem. |
|
Létrehozva: 2008. december 4., 11:40 |
Az eredmények szerint a dohányfüst közvetlenül a genetikai állományban képes mélyreható változásokat létrehozni, az érzékenység azonban egyénenként változó lehet.
A leszokott dohányosokat is érinti a tüdőrák
A dohányzás a tüdőrák legfontosabb kockázati tényezője, még azokban is, akik sok éve felhagytak a füstöléssel. Az újonnan diagnosztizált tüdőrákos esetek több mint fele azok közül kerül ki, akik már nem aktív dohányosok, csak korábban voltak e szenvedély rabjai. A korai felismerés, a megelőzés és a kezelés szempontjából egyaránt fontos megértenünk, mitől alakul ki a tüdőrák egyes exdohányosokban.
A British Columbia Research Center (Vancouver, Kanada) kutatók azt vizsgálták, milyen szerepet játszik a DNS úgynevezett metilációja az exdohányosok tüdőrákjának kifejlődésében. A metiláció egy olyan kémiai módosítás a DNS-en, amely a normális fejlődés során elengedhetetlen a génkifejeződés megfelelő szabályozásához. Azonban ahogy korosodunk, a DNS-metiláció egészséges mintázata elvész, s ezzel a génátírás egyébként jól szabályozott kontrolljában zavarok állnak be. Ehhez hasonló folyamatok zajlanak le a daganatok keletkezésekor is.
Endoszkópos vizsgálat
Emilia Vucic és munkatársai endoszkóp segítségével mintákat vettek 16 korábbi dohányos hörgőjének hámjából. Valamennyi résztvevő legalább 10 éve felhagyott a dohányzással; közülük azóta nyolcan nem-kissejtes tüdőrák miatt műtéten estek át, míg a másik nyolc vizsgálati alany betegségmentes volt. Az eredmények különbséget mutattak a tüdőrákon átesett, illetve az egészséges exdohányosok DNS-ének metilációs szintjében. "A DNS-metilációban bekövetkezett változások esetleg magyarázhatják, miért szereztek be egyes exdohányosok olyan további genetikai károsodásokat, amelyek aztán elvezettek a tüdőrákhoz" - mondta a kutatás vezetője.
A DNS-károsodás megelőzése
A kutatás vezetője szerint mivel a DNS-metiláció visszafordítható folyamat, e tény ismeretében érdemes lenne nekifogni olyan megelőzésre szolgáló vegyületek, ún. kemopreventív szerek kifejlesztésének, amelyeknek a DNS-metiláció lenne a célpontja. Természetesen a metilációs mintázat megváltoztatásában is a dohányfüst a főbűnös: amellett, hogy mutációkat okoz a DNS bázissorrendjében, kiterjedten károsítja a DNS-en elhelyezett különböző jelölőket, így a metilációs jeleket is, amelyek normálisan a gének funkciója és a genom stabilitása fölött őrködnek.
Azt már tudjuk, hogy a cigarettafüst fokozza az olyan gének aktivitását, amelyek előmozdítják a rák kialakulását, miközben a daganatnövekedést gátlókét csökkenti. A kutatás vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a daganatokban a DNS-károsodás valamennyi szintjét vizsgálnunk kell, ha azonosítani kívánjuk az exdohányosokban a tüdőrák kifejlődéséhez vezető lépéseket. Vucic és munkatársai további vizsgálatokat terveznek kezdeti eredményeik megerősítésére.
Minél hamarabb érdemes abbahagyni a dohányzást
Amint arról korábbi cikkünkben már beszámoltunk, a Dublini Egyetem kutatói 2006-ban publikált vizsgálataikban arra voltak kíváncsiak, hogy a dohányzás abbahagyása után mennyi időt vesz igénybe az erek regenerálódása. A mintegy 600, 47 éves átlagéletkorú férfit és nőt magába foglaló vizsgálati csoport tagjainál vérnyomást mértek és egy speciális eszközzel meghatározták az artériák szűkülésének mértékét. Az erek degenerálódása a dohányosok és ex-dohányosok között azoknál volt a legnagyobb mértékű, akiknél a káros szenvedély abbahagyása óta még alig telt el egy év. A tanulmány további megállapítása, hogy az erek javulása a dohányzás abbahagyása után csak mintegy 10 évvel jelentkezett észrevehetően, vagyis ennyi időre volt szükség, hogy az erek újra regenerálódni tudjanak. Dr. Somoskövi Ákos szerint az a legfontosabb, hogy minél korábban, tudatosan próbáljuk csökkenteni a napi cigarettamennyiséget. Érdemes először apró célok kitűzésével és megvalósításával kezdeni a folyamatot, például időpontokhoz kötni a rágyújtás idejét, és tudatosan csökkenteni az alkalmak számát.