Pristina azért tekint fenntartásokkal az ENSZ-felügyeletet fokozatosan felváltó európai misszió telepítése elé, mert attól fél, hogy a Ban Ki Mun ENSZ-főtitkártól Belgrád által kialkudott, hat pontba foglalt engedmények aláássák a koszovói államiságot, és megerősítik a szerb vidékeken fennálló párhuzamos hatalmi intézményeket. Shkelzen Malichi pristinai értelmiségi egy belgrádi lapnak azt mondta: az EULEX-nek elsősorban az a feladata, hogy rávegye a kisebbségi szerbeket az új koszovói állami intézményekbe való integrálódásra, és megakadályozza az etnikai elkülönülést.

Ezzel szemben Goran Bogdanovic, a belgrádi kormány koszovói ügyekkel megbízott minisztere tegnap annak a várakozásának adott hangot, hogy az EULEX a hatpontos terv végrehajtásán fog munkálkodni, a tartomány státusa pedig függőben marad egy jövőbeni kompromisszumos megoldásig.

A Koszovóban élő szerbek attól félnek, hogy az Ahtisaari-tervet akarják rájuk kényszeríteni a misszió által. Marko Jaksic észak-mitrovicai vezető kijelentette: a szerbeknek semmi szükségük az EULEX-re, a jövőben is Szerbiára fognak támaszkodni, és teljes mértékben ignorálják a misszió tagjait.

Az Ibar folyótól délre szórványban élő szerbek (ők alkotják a koszovói szerb népesség kétharmadát) másként vélekednek. Egyik vezetőjük szerint az EULEX az ő javukat szolgálja, hiszen a törvényesség, a demokrácia és a jogállamiság kiépítésében nyújt segítséget. A misszió tevékenysége elsősorban Szerbia érdeke, mivel Belgrádnak semmilyen eszköze nincs Koszovóban az ott élő szerbek jogainak védelmében. A szerb kormány üdvözli az EU-misszió érkezését.