A Polgári Demokratikus Párt (ODS) vasárnapi tisztújító kongresszusán megerősítette Mirek Topolanek miniszterelnöki mandátumát. A pártot az elmúlt hónapokban belső feszültségek jellemezték, amely leginkább a Lisszaboni Szerződés ügyében jelentett látványos megoszlást. A párt elnöke és egyben cseh államfő, Vaclav Klaus ugyanis hangsúlyozta, hogy - pártjának hivatalos álláspontjával ellentétben - ellenzi a Lisszaboni Szerződést,és ennek több alkalommal tetteivel is nyomatékot adott (EurActiv.hu 2008.11.11.).

A vasárnapi csatából azonban Topolanek került ki győztesen, melyben Prága polgármesterével, a Klaus-szal szövetségben álló Pavel Bem-mel kellett megmérkőznie. A meggyőző 284-162-es szavazataránnyal megerősített mandátumával Topolanek valószínűleg át tudja vinni a cseh parlament holnapi rendkívüli ülésén a Lisszaboni Szerződést.

Politikai intrikákkal telt a hétvége Prágában, miután az ODS-t alapító Václáv Klaus lemondott a pártelnöki tisztéről. Klaus 1991-ben hozta létre a pártot és két cikluson keresztül volt miniszterelnök, mielőtt a párt élére került volna. Klaus nem elégedett a párt jelenlegi irányával: "Ezek nem olyan politikusok, mint akikkel én az ODS-t megalapítottam és sok éven át vezettem," mondta.

Klaus szombaton jelentette be lemondását, valószínűleg azzal a szándékkal, hogy ezzel befolyásolja a vasárnapi szavazás kimenetelét. Lemondásával Klaus gyakorlatilag a Lisszaboni Szerződésről szóló vitát tette meg a párt jövőjét meghatározó szavazássá.

Bár a jelöltje vesztett, Klausnak más módszerek is a rendelkezésére állhatnak ahhoz, hogy tovább nehezítse a Szerződés életbe lépését. Korábban már tett olyan kijelentéseket, hogy akkor sem írja alá az Unió intézményeinek legfőbb reformjait tartalmazó dokumentumot, ha azt a parlamenti többség megszavazza. Az alkotmány szerinti ratifikációhoz viszont szükség van az államfő kézjegyére.

Ondřej Bouda, cseh belpolitikai újságíró az EurActiv-nak elmondta, hogy "az alkotmányjogászok azon vitatkoznak, hogy mi történhet, ha Klaus a parlamenti ratifikáció ellenére sem írja alá a Szerződést, de ők sem tudnak megegyezni, hogy joga van-e a parlamentnek felülírni az elnöki vétót". Bouda szerint azonban valószínűbb, hogy a döntés újra az alkotmánybíróság elé kerül.

Ez a hét mérföldkő a Lisszaboni Szerződés rögös útján. A cseh parlamenti szavazás után az ír kormány a december 11-12-i Európai Tanács ülésén mutatja be "megoldási javaslatát".