A kompromisszum szerint a jövőben a szállításhoz szükséges energia 10 százalékát megújuló energiaforrásokból, vagyis bioüzemanyagokból, hidrogénből és zöld elektromosságból kell majd biztosítani. Az EU energia- és klímacsomagjának részét képező megállapodás annyiban jelent visszalépést, hogy az eredeti tervezet szerint ezt a részarányt csak bioüzemanyagokból kellett volna fedezni.

Az EU három legfőbb intézménye - a Bizottság, a Tanács és a Parlament - december 3-án éjjel jutott megállapodásra a bioüzemanyagokról. A kompromisszumos megállapodás csak egy részét adja majd az EU megújulókra vonatkozó vállalásaink: az Unió célja, hogy 2020-ra a blokk energiaigényének 20 százalékát megújuló energiaforrásokból biztosítsa.

A végső kompromisszum arra kötelezi a blokk tagjait, biztosítsák, hogy a bioüzemanyagok felhasználásával legalább 35 százalékkal kevesebb széndioxidot bocsátanak ki, mintha fosszilis energiahordozókkal működne a szállítási szektor. Ez az arány 2013-ra 45 százalékra, 2017-re pedig 60 százalékra kell, emelkedjen. Ez utóbbi arány a Parlament nyomására emelkedett fel (50 százalékról), bár az EU társdöntéshozója eredetileg az indulási arányt akarta szigorítani, 35-ről 45 százalékra.

A képviselők külön célértéket kívántak megszabni az első- és a második-generációs bioüzemanyagokra, de ezt végül a Tanács ellenkezése miatt nem sikerült megvalósítani. E helyett az - eredetileg kizárólag bioüzemanyagokból biztosítandó - 10 százalékos arányba a szállítás terén felhasznált összes megújuló energiaforrást beemelték. Ide lehet majd számolni például a megújuló energiával táplált elektromos járművek fogyasztását is.

Az Európai Parlament és a tagállamok érdekeit képviselő Tanács egészen az egyeztetések legvégéig nem tudott megegyezni a bioüzemanyagok ún. fenntarthatósági kritériumait illetően, különösen arra nézve, hogy beleszámítsák-e az "indirekt földhasználat" hatásait a bioüzemanyagok végső CO2-kibocsátás-csökkentési értékébe. Ilyen indirekt faktor például, hogy a bioüzemanyagok termeléséhez kialakított termőföldek érdekében erdőket vágnak ki, ami csak növeli a kibocsátást és emeli az élelmiszer-árakat.

A kompromisszum végül elvetették az ilyen nem közvetlen hatások beszámításának ötletét. E helyett arra kérték a Bizottságot, hogy tegyen javaslatokat az ilyen negatív hatások csökkentésére.

Vélemények:

Az Európai Parlament részéről a Zöldek luxemburgi EP-képviselője Claude Turmes tárgyalt az EU másik két intézményével. Turmes szerint a Parlamentnek sikerült megerősítenie a fenntarthatósági kritériumot azzal, hogy biztosította, az indirekt faktorokat a későbbiekben figyelembe kell venni. Az Európai Bizottság 2010-ben mutatja be ezek csökkentésére szóló javaslatait.

"Sikerült elérnünk, hogy erősítsük a bioüzemanyagok negatív hatásait minimalizálni hivatott kritériumokat. A 2020-as célkitűzés most a szállításban használt minden megújuló forrásra vonatkozik, vagyis a megújulókkal működtetett elektromos autók és a vonatok felhasználása is beleszámítható. Az élelmiszertermeléstől és takarmányozástól függetlenül előállított bioüzemanyagokkal együtt ez a 10 százalékos célkitűzés négy tizedéért lenne felelős. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszertermelésből és a takarmányozásból visszamaradt melléktermékből előállított biomassza eredeti 10 százalékos célértéke jelentősen csökkent," mondta Turmes.

"Az Unió megállapodott, hogy jelentősen növelni fogja Európában a bioüzemanyagok részesedését, de nem ad semmilyen garanciát arra, hogy teljesítik is a most elfogadott célkitűzéseket. A közvetett földhasználatból eredő változást (indirect land use change - ILUC) lesöpörték az asztalról anélkül, hogy jogilag kötelező erejű garanciát adtak volna arra, hogy figyelembe veszik a jövőben," kifogásolta a Transport & Environment (T&E) elnevezésű brüsszeli NGO.

A bioüzemanyagokról meghozott kompromisszum sok környezetvédelmi szervezet elégedetlenségét váltotta ki, akik szerint az európai csökkentést a világ szegény országai fogják megfizetni, ahol az élelmiszerárak igen kis arányú emelkedése is erősen csökkentheti az életszínvonalat. A szervezetek attól tartanak hogy a bioüzemanyag ipar és a termelők érdekei miatt háttérbe szorul a klímaváltozás elleni küzdelem globális jelentőségű célja. Az indirekt földhasználat fenntarthatósági kritériumai nélkül "az EU azt veszélyezteti, hogy töménytelen mennyiségű bioüzemanyag termelését támogatja Európában és azon kívül, ami nem járul hozzá a klímaváltozás elleni küzdelemhez," írja egy NGO.