Neelie Kroes, az állami támogatások ellenőrzéséért és versenypolitikáért felelős biztos sajtótájékoztatóján azt is határozottan cáfolta, hogy az "uniós kormány" gyengített volna támogatási szabályainak szigorán egyes nagy nemzetek politikai nyomására.

Franciaország bankmentőcsomagját hétfőn hagyta jóvá a testület, de Kroes azt jelezte, ennek előzménye volt, hogy Párizs - a bizottsági elvárásokat követve - szigorított egyes feltételeket. Németország és Ausztria is hamarosan számíthat intézkedéseinek brüsszeli ellenjegyzésére, de mindkét kormánynak szintén módosításokat kellett eszközölnie a tervein.

A pénzügyi mentőcsomagokhoz hétfőn bejelentett részletes feltételek között szerepel, hogy a bajba került bankok esetében az állai támogatást messze ható átalakítási programhoz kell kötni, beleértve a menedzsment összetételét és a cégirányítási szerkezetet is. A csomagoknak olyan ármechanizmust kell tartalmazniuk, amely arra ösztönzi a kedvezményezetteket, hogy az állami beavatkozást igyekezzenek minimális időtartamúra szorítani - a visszafizetés például az idő haladásával drágulhat.

A szabályozás különbséget tesz a bankok között pénzügyi helyzetük szerint. Az átmeneti fizetésképtelenséggel fenyegetett bankoknak szigorúbb biztosítékok mellett és drágábban adhat kölcsön az állam.

Az uniós tagállamoknak fél éven belül jelentést kell tenniük arról, hogyan használták fel segítségüket a pénzintézetek.

Kroes azt is bejelentette, hogy a bizottság hamarosan további változtatásokat eszközöl az állami támogatás általános szabályain, amelyek nem csupán a bankokra vonatkoznak, hanem a teljes gazdasági szférát érintik. Várhatóan megemelik például azt a küszöböt, amely alatt a tagállamoknak nem kell bevonniuk Brüsszelt a jóváhagyásba.

Az uniós biztos azt is leszögezte, hogy a mostani iránymutatások már az állami támogatásoknak a pénzügyi szektoron túlmutató, a reálgazdaságot érintő stabilizáló hatását is fokozni igyekeznek. Brüsszel olyan megoldást keresett, amely megszilárdítja a pénzpiacokat, de megfelelő mennyiségű hitel áramlását biztosítja az ipari és szolgáltatói szférába.

Kroesék szerint a bizottság szigorát mutatja az is, hogy a testület általában nehezebb törlesztési feltételeket szabna, mint a tagországok. A francia csomag esetében is a kettő közötti kompromisszumot kötöttek.