Mi történt? Jól mértek.

De ne rohanjunk ennyire előre.
A túlbuzgó szoci apparatcsik első reakciója logikus volt. Az elmúlt évtizedben beleverték a fejébe, hogy egyvalaki van, aki rettenetesebb az ördögnél, az pedig Orbán Viktor Fidesz-elnök. Folyamatosan táplálták belé ezt az érzést.

Először talán még otthon, amikor a kocsmázásba fulladt taggyűlés után apja Orbánt ócsárolva tért haza. Amikor az asszony túlzott jókedvét kérte számon, letorkolta: mit jön ilyen semmiségekkel, amikor fasiszták a spájzban, Orbán koronázásra készül, s ez biztosan így van, hiszen "a Gyula" is megmondta.
Horn Gyula hosszú évekig volt a szocialista párt belső feszültségeinek levezetője. "A Gyula" taggyűlésen káromkodott kettőt, beszólt a burzsujoknak és multiknak, s mindenki elfelejtette, hogy neki köszönhetően vette át baloldalinak szeretett pártjuk irányítását a nagytőke, és éppen ő volt, aki levezényelte a magyar privatizáció legmocskosabb részét. Többek között az áram- és gázszolgáltatók példátlan feltételek melletti átadását a multiknak. De mi ez Orbán bányáihoz képest?!

"Orbán bányái." Erről már máshol okították ki fiatal hősünket. Meglehet, maga Zuschlag János verte kezdő aktivista korában a fejébe: bármit mondanak is rólunk, ez a reakciód! Ha ez nem elég, beszélj a köteles Kövérről, a jobboldal gátlástalan hataloméhségéről, törtetéséről. "Mindenáron hatalmat akarnak a mocskok, nem akarják, hogy miénk legyen a bolt! Hogy mi vigyük a lovettát! A rohadt fasiszták!" - röhögte el magát az azóta kétes humorát őrizetben csillogtató szocialista pénzintéző. Hősünk akkor vele vihogott - mint idősebb, pillanatnyilag a szabadlábat élvező vezetői a 2004-es holokausztmegemlékezésen -, időbe tellett, amire rájött, nem poénkodtak vele, ez a való világ, ez az MSZP-s igazság. Akkorra azonban már ő is benne volt a buliban. No, ne gondoljunk zuschlagi magasságokra, még feljebb meg pláne ne tekintsünk. A fiatalember ebbe a körbe nem került bele még.

A morzsákat azonban ő is élvezte. A nagymama idősotthonbeli barátnőinek megdolgozása után, a szavazóurna ügyes körbe- és félrehordozásának mi más lehetett a díja, mint egy állás a központban. Először az ifjúsági szervezetében, aztán a pártéban. Apjával ekkor már nehezen értett szót, az öreg káromolt már mindenkit, rongy embereknek nevezte hősünk főnök hőseit, de ez már nem is volt annyira érdekes. Hiszen már albérletben lakott. Kedvezményes albérletben - az egyik parlamenti képviselő repi keretéből csippentett le ennyit a pártpénztárnok, mégse a párt fizessen, ha az állam is lejmolható.

A fiatalember ekkor már maga is okított, beszélt a jobboldal által elvett nyugdíjakról, fasiszta veszélyről, jobboldali csőcselékről. Szervezett kopogtatócédula-gyűjtést, bérelt fel diákmunkásokat feketén, készíttetett ál- és valódi propagandaanyagokat. "Médiaszereplőkkel" még nem tárgyalt ugyan, de már ott volt az eligazításuknál. Igaz, azt nem értette, hogy az idősebbek miért mulatnak a "Lakatos elvtárs", "Berecz elvtárs" szóösszetételeken. A Nyakó Pista is nevetve leintette, amikor rákérdezett.

Most sajgó fejjel jött be a központba, előző este egykori évfolyamtársaival iszogatott, ők nem értették, hogy képes "azoknak" dolgozni. "Hülye idealisták" - mormolta magában, megfogadva, hogy ezentúl csak jobb társaságba jár, amikor megakadt a szeme a fent említett közvélemény-kutató jelentésén. Ekkor ragadta meg céges mobilját, és hívta a korábban megadott kapcsolattartó számot. Ezután őt hívták.

Értetlenül állt a szőnyeg szélén: mit szúrt el? Csak nem tényleg Orbán a legnépszerűbb? Mondták, de. "De mi miért nem nyomjuk lejjebb? Az az igaz, amit mondunk, megjelentetünk, nem?" - menekült kétségbeesetten a belé nevelt logikába. Mondták, hogy nem lehet lejjebb nyomni, az már kiderülne. Orbán Viktortól már a baloldalon sem félnek, aligha szeretik persze, de tudják, hogy ő változtathat. "Változtatni kell?" - kérdezte rémülten az ifjú MSZP-s apparatcsik. Mondták, hogy nem, nekik nem kell változtatni. A célközönségen azonban szűkíteni kell: legfeljebb húsz-huszonöt százalékot lehet és kell már csak megdolgozni. A démont meg démonizálni a végletekig, ha kimondjuk, ha mi mondjuk ki először, hogy az ördög már a legerősebb, még jobban lehet tőle rettegni. Hősünk fogta az üzenetet: "Induljak a nyugdíjasotthonba?"

Mosolyogtak. Érti a gyerek, jó kádert neveltek. Most elég akár húsz százalék is, ezzel túl lehet élni, megúszni 2010-ig.

Akkor meg így is, úgy is jön Orbán.
Őt akarják.