FIDESZ.HU > Hírek > Zöld |
Nyomtatás Ablak bezárása |
Vízminőségi vizsgálat: Nem lesz több gyár a Rába mentén
|
|
December 9. készült el a Rába magyar-osztrák vízminőségi vizsgálatának közös értékelése. |
|
Létrehozva: 2008. december 11., 10:56 | Utoljára frissítve: 2008. december 11., 10:59 |
A felek megállapították, hogy az osztrák oldalon lévő bőrgyárak szennyezik a Rába vízét, és a Rába-akcióprogram folytatására szólítottak fel, melynek keretében már épülnek a gyárak új szűrőberendezései. Az értékelés azt is kimondja, hogy a Rába vízgyűjtőjén több ipari létesítmény "nem kívánatos".
Úgy tűnik lassan végére ér a hét éve tartó osztrák-magyar probléma a Rába habzásának ügyében. Kedden (december 9.) Szentgothárdon írta alá Kóthay László és Wilfred Schimon, a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság vezetői a vízminőségi vizsgálat közös értékelését. Az értékelésben a két fél közösen megállapította, hogy az osztrák oldalon lévő bőrgyárak által a folyóba engedett szennyvíz komoly terhelést jelent a folyónak, ezért folytatni kell a Rába-akcióterv végrehajtását.
Ipari szennyezés
Ausztriában 14, Magyarországon 9 szennyvízkibocsátást vizsgáltak, melyekből 7, illetve 3 volt ipari kibocsátó, mivel a Rába-folyóvölgyben mért szennyezés 70-80 százaléka volt ipari szennyezés. Bár osztrák részről három bőrgyár, egy gyümölcsfeldolgozó üzem, két húsüzem és egy fémfeldolgozó üzem, Magyarországon pedig egy tejipari, egy textilipari és egy gázgyártási üzem került a nagyító alá, a jelentés elsősorban a bőrgyári szennyvizek által okozott szervesanyag-terhelést (TOC, DOC, BOI5 koncentrációk), valamint a nátrium és a klorid koncentrációt tette felelőssé a folyó habzásáért.
Jobb szűrőrendszerek lesznek
Júliusban a Rába-akcióterv keretében magyar szakemberek először vehettek mintát - az osztrák féllel közösen - Magyarország egyetlen vadvízi folyójának osztrák szakaszán. A Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság által lefolytatott vizsgálatok megállapították, hogy az osztrák bőrgyáraknak magasabb szintű tisztítást biztosító szűrőrendszereket kell alkalmazniuk.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szerint az osztrák gyárak már megtették az első lépéseket. "A Boxmark cég feldbachi bőrgyárában ez a szűrőberendezés már épül, és a jennersdorfi telephely is megkapta a szükséges engedélyeket, valamint a magyar fél hozzájárulását az új szűrő megépítéséhez. A tervek szerint a feldbachi tisztítórendszer bővítése jövő év közepére, a jennersdorfi pedig jövő év végére készül el. A közös vízminőségi vizsgálat eredményei is alátámasztják, hogy a harmadik, wollsdorfi bőrgyárnak is jelentős intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy csökkentse a folyó terhelését, számos paraméter koncentrációja ugyanis ennél az üzemnél volt a legmagasabb." - olvasható a minisztérium honlapján.
Nem lesz több gyár
A szűrőrendszerek használata mellett a jelentés azt is javasolja, hogy ne épüljön több ipari létesítmény a Rába vízgyűjtő területén, mivel a folyó nem bírja a terhelést. Bár a jelentésnek nincs semmilyen kötelező ereje, a hét éve húzódó vita nemzetközi szinten is akkora figyelmet kapott, hogy nem valószínű, hogy a szennyezők újra reflektorfénybe kívánnának kerülni.
Az Európai Unió is tett az ügyért
Az Európai Parlamentben magyar részről Olajos Péter néppárti EP-képiselő karolta fel a Rába ügyét. Az EP nőjogi bizottságának felháborodását is kiváltó kampányfotói speciális védőruhában ábrázoltak modelleket, mondván csak így érdemes a Rábában fürdeni.
Olajos Péter az Európai Parlament júniusi plenáris ülésén elmondta: "A Rába persze csak mintegy lakmusz-papír mutatja, hogy a jelenlegi szabályozással valami nincs rendben, mert ha mindenki minden határértéket betart, a folyón mégis vastag hab látható, akkor bizony ott a szabályozás nem jó. Ezért kell nekünk most változtatnunk, ezért kérek tehát mindenkit, hogy a szavazáson támogassa a kompromisszumos csomagot" - mondta a képviselő.
A Rába ügye jelentősen befolyásolta az említett uniós vízminőségi irányelv kialakítását. Miután az EP és a Tanács tárgyalódelegációi megállapodtak a vízminőségi irányelv részleteiről, 2008. június 17-én a képviselők meg is szavazták a kompromisszumot. Mintegy 33 szennyező anyag - főleg növényvédő szerek és nehézfémek - jelenlétét kell vizsgálni a jövőben a folyókban, tavakban és a partvonal menti tengervizekben.
Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter is üdvözölte a döntést, és elmondta, hogy Magyarország támogatná, ha szükség esetén további szennyező anyagokat is felvennének a listára
A magyar fél már korábban is kérte, a mostani értékeléskor pedig elismételte, hogy szeretné, ha az osztrák partner rendszeresen eljuttatná hazánknak a vízminőségi vizsgálatok eredményei mellett a bőrgyárak szennyvízkibocsátásának mennyiségi adatait is.