A tributiltint például a hajók vízbe merülő részének festésére használják, hogy a jármű alján ne tapadjanak meg a tengeri élőlények, de a fából, szövetből készült tárgyakat is konzerválja, valamint növényvédőként is hatékony. Mérgező hatása azonban nem csak a puhatestű állatokon érvényesül. Az emlősök máját, idegrendszerét és immunvédekezését is károsítja. Befolyásolja a sejtekben lévő retinoid X receptorokat, melyeknek általánosan használt neve RXR. Ezek a sejtmagokba behatolva a géneket úgy változtatják meg, hogy a zsírsejtek növekedésnek indulnak.
Igucsi Tajszen és Kacu Josinao japán kutatók a BioScience című nemzetközi tudományos folyóiratban beszámolnak arról, hogy az RXR szerkezetét és a hozzá hasonló receptorokat a tributiltin már igen kis mennyiségben kedvezőtlenül befolyásolja. A hatás azért látszik igen veszélyesnek, mert már születés előtt érvényesülhet.
A vizsgálatok azt mutatták, hogy a vemhes egerek szervezetébe bejutó tributiltin bekerül a megszülető kisegerekbe is, azokban a zsírszövet fokozott növekedését okozza. Alacsonyabb rendű vízi élőlényekben az RXR szerkezetéhez hasonló sejtalkotórészek károsításával a kémiai szennyezettség a szaporodás folyamatát zavarja meg.
A két japán kutató szerint elképzelhető, hogy a jómódú világban terjedő elhízás hátterében környezetszennyező hatások is szerepet játszanak. Az utóbbi évtizedek iparosodó társadalmaiban a mind gyakoribb túlsúly, sőt a veszélyesen kóros kövérség a kémiai környezetszennyezéssel párhuzamosan fejlődött ki. Más környezetszennyező anyagokról már korábban kiderült, hogy erélyes biológiai hatásuk van. A biszfenol és a nonifenol bizonyos nemi hormonokra emlékeztető befolyást gyakorolhat különböző emlősökre. Kimutatták, hogy ezek a szennyező anyagok kísérleti egerekben ingerlik a zsírt tároló sejtek növekedését. A tributiltinnel kapcsolatos adatok tovább támogatják az elhízásra vonatkozó kutatások folytatását.