Nem kérdezett mást, mint ami a demokratikus alapnormákból természetes módon következik. Éppen ebből kiindulva, a Zuschlag-botrányban eddig megismert tények birtokában nem kérdezhetünk mást: és ezek után a kormány még mindig a helyén van? Nem nyújtotta még be a lemondását?
Hozzátehetnénk: ha magától nem mondott le a kormány, akkor, ugye, a közvélemény, az ellenzék, a társadalom kikényszerítette? - hiszen demokratikus jogállamban élünk, ahol egy ilyen mérvű, szinte a kormány valamennyi meghatározó politikai vezetőjét érintő korrupciós botrány után nem következhet más, mint a kabinet sürgős távozása és előre hozott választások kiírása.
Fontos dolgok kerültek nyilvánosságra a Zuschlag-ügyben. A vallomások és a telefonbeszélgetések alapján kiderült: a volt szocialista képviselő a pályázati pénzek eltüntetését nem egyedül intézte, hanem széles szocialista kapcsolati hálózaton keresztül. Az ügyben vezető MSZP-s politikusok neve merült fel, a miniszterelnöké, a titokminiszteré és a kancelláriaminiszteré is. Az is a telefonbeszélgetésből derült ki, hogy Zuschlag "fogja a rendőrséget", tehát nincs mitől félnie. Ergo: a magyar rendőrség nem végzi törvényesen a dolgát, a végrehajtó hatalom pressziója alatt cselekszik, a kormány utasításai szerint jár el. Ez a jogállamiság vége, itt kezdődik a diktatúra.
Aztán itt a legújabb: Lusztig Péter, aki Lamperth Mónika (ó, feledett Kulcsár-ügy!) munkatársa volt (korábban baranyai rendőrfőkapitány), megnyugtatta Zuschlagot, beszél a megyei főkapitánnyal, de ha kell, a legfőbb ügyésznek is "szólnak". Fordítsuk ezt le! Ezek szerint az ügyészség és annak vezetője sem önállóan, a törvényesség alapján működik, hanem a "különös anyagból gyúrt" szocialisták irányítása alatt. Ez a pártállami klasszikus modell: a párt irányít, az állam nem független, a hatalmi ágak klasszikus, montesquieu-i elválasztása nem működik. Márpedig akkor nincs demokrácia. Ez ilyen végtelenül egyszerű.
Végül, slusszpoénként, még azt is megtudhattuk Zuschlag egyik lehallgatott beszélgetéséből, hogy gyakorlatilag "a fél kormány" benne van a korrupciós történetekben. Bravó! Ehhez már csak gratulálni lehet, amit szívesen meg is teszek. De a gratuláció után a következtetést is le kell hogy vonjam, nagy tisztelettel: tehát ez a kormány, a Gyurcsány Balegyenes Ferkó által vezetett kormány velejéig korrupt. Szomorú hír ez.
Foglaljuk össze: a Zuschlag-ügy kapcsán kiderült, hogy a szocialista pártban és kormányban vezető politikusokat érintő korrupciós folyamatok zajlanak. De ez nem elég: a szocialista párt és a kormány abszolút befolyással rendelkezik a rendőrség és az ügyészség felett, irányítja őket. Tehát egy velejéig korrupt kormánya van ma Magyarországnak, amely lábbal tiporja a jogot.
Mi történik ilyenkor más országokban? Mondom. Spanyolországban a kilencvenes években a Gonzales vezette szocialista kormányzat rendkívül kínos helyzetbe került: több politikus korrupciós ügybe keveredett, lejáratódott az egész kormány. Következmény? Gonzales belátta, hogy ez nem mehet tovább, a kormány benyújtotta lemondását, s előre hozott választást tartottak. Két mostani példa: a velejéig korrupt és választási csalásokat elkövető thaiföldi kormányzat ellen tüntetéssorozat kezdődött, elfoglalták a repülőteret is, a parlamenti ellenzék az ellenállás élére állt. A következmény ismert: az alkotmánybíróság jogellenesség miatt megszüntette a kormánypártot, s jönnek az előre hozott választások. Görögországban épp a szemünk előtt zajlanak az események: a diákok és a rendőrség összecsapása mögött hónapok óta erősödő elégedetlenség húzódik meg a Karamanlisz-kormánnyal szemben, melyet botrányok, korrupciós ügyek árnyékolnak be. (Például a kormány egy kolostorral "üzletelt".) Az egész országra kiterjedtek a tüntetések, az ellenzék idő előtti választásokat követel.
Teljesen egyetértek azzal, hogy Révész Máriusz a Zuschlag-ügy miatt interpellációt intézett Juhász Gábor államtitkárhoz. De amikor Magyarországon nem működik a jogállam, akkor az a kérdés, hogy "tisztelt államtitkár úr, mit tesz azért, hogy a jövőben ilyen dolgok ne fordulhassanak elő", nos, ez kissé soványnak tűnik egy ellenzéki párttól. Ugyanis mit lehet kérni egy olyan kormány államtitkárától, amelynek a fele elsüllyed a korrupcióban, s amelyben folyamatos gyanú lengi körül a miniszterelnököt, a titkosszolgálati minisztert és most már a kancelláriaminisztert is? Ugyan vajon mit lehet itt kérni egy szerencsétlen államtitkártól? Váltsa le a miniszterelnökét és a minisztereket? Álljon a megtisztulási folyamat élére Juhász Gábor? Ugyan már! Ugyan már!
Ettől a kormánytól csak egyet lehet - éspedig nem kérni, hanem határozottan követelni: nyújtsa be a lemondását, méghozzá, hogy Szabolcska Mihály (méltán elfeledett) költőt idézzem: lehetőleg máma még. Mert amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra.