A tagállamok által csütörtökön elfogadott dokumentum leszögezi: "Írország kormánya vállalja, hogy megteszi a szükséges lépéseket a Lisszaboni Szerződés ratifikálása érdekében, melynek még a jelen bizottsági mandátum 2009. novemberi lejárta előtt meg kell történnie.

"Mind az ír társadalom, mind a jövő generációi számára kulcsfontosságú, hogy megőrizzük Írország aktív, döntésformáló szerepét az Európai Unióban"- jelentette ki Micheal Martin ír külügyminiszter.

Az EU állam- és kormányfői áldásukat adták az "egy ország - egy biztos" elv fenntartására - melynek eltörlése és ezáltal a bizottsági munka hatékonyabbá tétele a Lisszaboni Szerződés központi eleme volt.

A Lisszaboni Szerződés jelenlegi formájában 2014-től a Bizottság létszámának csökkentését írja elő, azaz egy adott periódusban csak a tagállamok kétharmadának lenne delegáltja a Bizottságban. Dublin érvelése szerint a nemmel szavazók szemében elsősorban a "saját" biztos megőrzése bír kulcsszereppel, valamint a függetlenség megerősítése olyan érzékeny területeken, mint például a katonai semlegesség, az adópolitka, vagy a családjog. Írország ezért a biztosi poszt megőrzése mellett garanciákat kapott arra, hogy az EU nem vezet be (újabb), az adórendszert illetve egyes "etikai kérdéseket" (abortusz, eutanázia, melegházasság) szabályozó szabályrendszert.

Az immár hivatalosan is rögzített ír "elkötelezettség" a Lisszaboni Szerződés ratifikálására egy megismételt népszavazást hozhat jövő év október végéig. Utóbbi kimenetele egyelőre megjósolhatatlan, bár egyelőre úgy tűnik, pozitív eredményt hozna: az Irish Times nemrég készült felmérése alapján az új feltételek mellett a válaszadók 43 százaléka már igennel voksolna a szerződésre, a nem pártiak aránya 39 százalék, a válaszadók 18 százaléka pedig egyelőre nem foglalt állást.