Nicolas Sarkozy szerint megállapodás született arról is, hogy amint a válsághelyzet véget ér, a tagállamok ismét tartják magukat a szigorú pénzügyi stabilitási szabályokhoz.

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke úgy vélte, az összehangolt fellépésnek köszönhetően az EU megerősödve kerülhet ki a nemzetközi pénzügyi válsággal kezdődött nehéz helyzetből.

Javasolta egyúttal, hogy az EU az új amerikai vezetéssel összefogva, közösen is lépjen fel a válság leküzdése érdekében.

Sarkozy azt hangoztatta, hogy az EU-nak szüksége van a programra, hiszen rendkívüli helyzetre rendkívüli intézkedésekkel kell válaszolni.

A tervezett intézkedések összértéke eléri az uniós össztermék 1,5 százalékát.

Az Európai Bizottság javaslatain alapuló csomag figyelembe veszi a tagállamok nemzeti sajátosságait. Elemei között a munkahelyek megvédésére, a kereslet növelésére, a bizalom erősítésére, továbbá beruházásösztönzésre vonatkozó javaslatok is találhatók. Az intézkedések költségeinek java részét (számítások szerint 170 milliárd eurót) a tagállamoknak kell állniuk, a többit az uniós központi költségvetésből biztosítják.

A tagországok jelentős része már bejelentett több gazdaságélénkítési intézkedést. A magyar kormány azt jelezte, hogy döntően európai uniós források átcsoportosítását, előrehozását tervezi, olyan beruházások gyorsabb elindítását, amelyek már szerepeltek a következő öt év tervei között. A magyar terv 1400 milliárd forintról szól, benne 200 milliárd az építőipari beruházások élénkítését szolgálja.

A brüsszeli kormányfői zárónyilatkozat kiemelte a legtöbb tagországban már támogatáshoz juttatott bankok szerepét az ipar és a szolgáltatások ágazatainak segítésében, aláhúzva annak fontosságát, hogy most a pénzintézetek támogassák kedvezményes kölcsönökkel a reálgazdaság szereplőit.

Ebbe a műveletbe bekapcsolódik az Európai Beruházási Bank (EIB) is, amely a következő két évben 30 milliárd eurónyi kedvezményes kölcsönt folyósíthat a kisvállalkozások támogatására, különös tekintettel a környezetbarát technológiát alkalmazókra. Négymilliárd euró ezen belül az autóiparnak juthat a légszennyező gázok kibocsátását csökkentő technológiák segítésére.

Ideiglenesen 200 ezerről félmillió euróra felemeli Brüsszel azt a határt, amelyet meghaladó állami támogatásra a tagországoknak már jóváhagyást kell kérniük Brüsszeltől. Ez gyorsítja és egyszerűsíti a nehezebb helyzetbe került cégek segítését.

Mint Sarkozy elmondta, a vitás pontok közül a tagországok még visszatérnek az adók mérséklésének és a kedvezményes adókulcsok alkalmazásának témájára. E kérdésben várhatóan a következő, márciusi csúcsértekezlet idejére dolgoznak ki kompromisszumot.

Az Európai Bizottság javasolta, hogy egyebek között tegyék állandóvá a nagy munkaigényű szolgáltatásokkal kapcsolatban jelenleg használt, de 2010 végén lejáró csökkentett kulcsokat. Ennek elmaradása esetén Brüsszel szerint 2011 január elsejétől a szolgáltatások nyújtói, többségében kisvállalkozások tízezrei mennének csődbe, megemelkedne ezen szolgáltatások ára, és ez növelné az inflációt is. A tagországok többsége szeretné néhány más, a jelenlegi listában nem szereplő, helyileg nyújtott szolgáltatásra, valamint bizonyos árucikkekre is kiterjeszteni a kedvezményes áfa lehetőségét.

Németország eddig nem tette lehetővé a megállapodást a témában, de Sarkozy (akinek választási ígéretei közé tartozott ezen eredmény elérése) mostani közléseiből az derül ki, hogy Angela Merkel német kancellártól biztosítékokat kapott: márciusban rendeződhet a kérdés.

Szerepel a most elfogadott javaslatok közt az is, hogy a más területen el nem költött uniós pénzekből 5 milliárd eurót csoportosítsanak át a gazdaságélénkítés szolgálatába.