A mintegy 190 országból érkezett több mint 12 ezer résztvevő két hétig keresett közös nevezőt a 2012-ben lejáró kiotói klímavédelmi jegyzőkönyv utódmegállapodásához. Az új megállapodást a jövő év végén Koppenhágában szeretnék tető alá hozni.

A résztvevők megegyeztek arról, hogy jövő márciusig előterjesztik az utódmegállapodással kapcsolatos javaslataikat, júniusban pedig már a szövegtervezetet is elkészítik, amelyről tovább tárgyalhatnak.

Az ipari országok - köztük a kiotói jegyzőkönyvet nem ratifikáló Egyesült Államok - a 2007-ben az indonéziai Bali szigetén elfogadott döntés értelmében az új egyezményben számszerűsített célkitűzéseket vállalnának az üvegházhatást - ezáltal az éghajlat felmelegedését - okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. Egyúttal cselekvésre sarkallnák a fejlődő országokat is, amelyek az üvegházhatású gázoknak már a felét bocsátják ki.

A fejlődő államok a poznani konferencián kicsinyességgel vádolták a gazdag országokat, mert egyelőre mindössze 80 millió dollárt tartalmaz az az alap, amelyből a szegény országokat támogatnák az éghajlati változások következményeivel - szárazsággal, áradásokkal, a tengerszint emelkedésével - járó nehézségek leküzdésében. Az alapban lévő pénz felhasználásának szabályairól az értekezleten részt vevő környezetvédelmi miniszterek állapodtak meg. Az összeg "nagyságát" jól érzékeltetni, hogy Lengyelország a konferencia megrendezésére 24 millió eurót (31,84 millió dollárt) költött.

A poznani egyezség néhány órával azután született meg, hogy az európai uniós (EU-) tagországok vezetői Brüsszelben megállapodtak annak részleteiről, hogy miként teljesíthetők az EU-nak a káros éghajlatváltozás visszafogására vonatkozó célkitűzései, köztük a szennyező gázok kibocsátásának csökkentése 20 százalékkal a jövő évtized végéig.