Nicolas Sarkozy, akinek országa december 31-ig tölti be az EU soros elnöki tisztségét, a francia félév mérlegét megvonó beszédében az unió további bővítésével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy "ha a dolgok rendben mennek", akkor Horvátország 2010-ben vagy 2011-ben csatlakozhat a 27-ekhez.
Sarkozy a francia elnökségi időszak eredményei közül kiemelte a klímacsomag elfogadását, a lisszaboni szerződés ügyében elért előrehaladást, továbbá a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság, illetve az orosz-grúz konfliktus kezelését.
A múlt heti EU-csúcson létrejött klímacsomag-megállapodás előirányozza, hogy az EU 2020-ra 20 százalékkal csökkenti az üvegházhatást kiváltó, a légkört felmelegítő szén-dioxid kibocsátását. Sarkozy most felszólította az Egyesült Államokat és másokat, hogy csatlakozzanak az európai kötelezettségvállalásokhoz. Szavait az utána felszólaló José Manuel Barroso, az EU legfőbb végrehajtó testületének, az Európai Bizottságnak az elnöke azzal toldotta meg, hogy Barack Obama demokrata párti megválasztott amerikai elnök gyakran elhangzott kampányjelszavával üzent az amerikaiaknak: "yes, you can" - " igen, meg tudjátok csinálni".
Az EU távozó soros elnöke beszédében emlékeztetett arra, hogy amikor átvette a tisztséget, éppen friss volt az EU-t megreformáló lisszaboni szerződés írországi népszavazásos elutasításának sokkja. Sarkozy szerint tiszteletben kell tartani "ír barátaink" véleményét, és új lehetőséget kell nekik adni az állásfoglalásra.
Sarkozy, akinek a francia EU-elnökség alatt nyújtott teljesítményét mind néppárti, mind szocialista részről elismerésre méltónak mondták, az Európai Parlament előtt azt mondta: "megpróbáltam megmozdítani Európát, de Európa változtatott meg engem". Magyarázatként hozzáfűzte: amikor az embernek fél évre 27 állam különböző szempontjainak összehangolásában kell elmélyülnie, akkor azzal növekszik saját toleranciája, nyitottsága, annak megértése, hogy "Európa" a XX. század legszebb gondolata volt, és hogy ma nagyobb szükség van rá, mint valaha.
A nagy tetszéssel fogadott Sarkozy-beszéd egyetlen éles bírálója Daniel Cohn-Bendit, az európai parlamenti zöld frakció vezetője volt, aki szerint a francia államfő "a kormányok viagrájának" szerepére kárhoztatta az Európai Parlamentet, vagyis időnként a parlamentre hivatkozva igyekezett rávenni a kormányokat olyasmire, amit azok nem akartak megtenni.