Enyves kezek

Jó kezekben van az ország, hallottuk nemegyszer az elmúlt hat évben. A kezek alkalmasságát nem illett kétségbe vonni. Lehettek zsíros tapintású vagy tömpe ujjú, izmos-inas vagy lanyha fogású kezek. Férfi- vagy női kezek, nyirkos vagy száraz tenyerűek. A lényeg az volt, hogy baloldali kezek legyenek. A jobb kezek is. Mind. Ezek a kezek rátenyereltek az életünkre. Megpecsételték Magyarország sorsát. Gazdáik már nem holmi gyémántos karkötőre, arany óraláncra vágytak, hanem milliókra. Mohó ujjaikkal mindent meg akartak szerezni, amihez csak közel kerültek.

Létrehozva: 2008. december 17., 01:14	nyomtat	küld

Pénzügyi, gazdasági bizottságok, önkormányzati vagyonkezelő részvénytársaságok tagjaiként vagy akár elnökeként (Kaszab Csaba, MSZP, Fonyó Lajos, MSZP, Gál György, SZDSZ), magas állami hivatalokban, államtitkári vagy helyettesi posztokon, minisztériumban vagy éppen a Miniszterelnöki Hivatalban (Vadász János, MSZP, Kodela László, MSZP), önkormányzatok élén (Szirbik Imre, MSZP, Kabai Károly, MSZP, Szarvas Attila, MSZP). Kit hová vetett a sors meg a kapcsolati tőke. Ezek a kezek sikkasztottak, mint Karakasev Anna MSZP-s salgótarjáni képviselőéi, aki a 2006-os MSZP-s győzelem után három hónappal kiemelt a házipénztárból 2,4 millió forintot. Csak akkor ijedt meg, amikor az őszi önkormányzati választásokon a jobboldal nyert, és gyorsan visszatette a pénzt. Így megúszta tíz hónappal és százezer forint pénzbüntetéssel. (Miért úszta meg?) Csalás és sikkasztás miatt ítélték börtönbüntetésre Szirbik Imre MSZP-s képviselőt, Szentes polgármesterét is, aki a Szenteshús Kft.-nél gazdasági tanácsadóként működött, s társaival hétmillió forint kárt okozott.

Akadt diplomát hamisító kéz is, mint Fonyó Lajosé, a paksi MSZP elnökéé, aki valószínűleg megalázónak érezte, hogy egy igazgatói állás megszerzéséért államvizsgát tegyen. Hiszen abban a politikai elitben, ahová ő került, az EGBT-ben (erkölcsi gátlástalanok baloldali társasága) nem szégyen a pénzért vett diploma. Mások érdesnek érezték a tenyerüket, s kézbalzsam mellett egy kis kenőpénzzel is puhítgatták, mint Kaszab Csaba, a kőbányai MSZP alpolgármestere, aki az ügyészség gyanúja szerint 17 millió forint kenőpénzt kapott, de csak 4,4 milliót lehetett rábizonyítani. Ezeknek az embereknek a pszichés terheltségét egyetlen olvasónk sem vonta soha kétségbe, de az azért meglepő volt, hogy Kabai Károly MSZP-s nyírbogáti alpolgármester vagy az MSZP-frakcióvezető Lendvai Ildikó volt kampányfőnöke, Csonka Gábor, pszichés zavarokra hivatkozva ügyvédi segédlettel hosszú időn át sikeresen bojkottálhatták a fegyintézetbe vonulást.

A híreket hallgatva úgy tűnik, hódít az új MSZP-s divat, a tizennégy karátos karlánc meg a türkizzel kombinált karperec helyett a csuklóra egy mozdulattal rákattintható bilincs. Egyre többeknek kell felpróbálni, pedig hol vannak még az előre hozott választások! A jobboldal türelmetlenül toporzékol: látni szeretné legalább az árnyékkormány árnyjátékát. Addig is nézzük derűsen a mi Globe Színházunkat, a nem éppen shakespeare-i mélységű parlamenti szócsatákat, s véssük jól emlékezetünkbe a díszpáholy, a kormánypárti börtönfrakció arcait. Ne felejtsük el az MSZP-s képviselő bűnözők viselt dolgait. Idekívánkozik közjogi bonvivánunk elméssége: "A parlamentbe azért járunk, mert szeretnénk magunkat picikét roszszul érezni azok között a kihívások között, amelyek között az ország él." (Gyurcsány Ferenc, 2005. november 6-án, a Fiatal Baloldal tagtoborzóján.) Letartóztatott képviselőik listáját olvasva az MSZP "picikét rosszul érezheti" magát. A kormányfő elégedett lehet: kívánsága nem remélt mértékben teljesült.

(Körmendy Zsuzsanna, Magyar Nemzet)