A Fővárosi Önkormányzat döntése értelmében a Csepeli Weiss Manfréd Kórházat beolvasztják a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházba. A volt vasmű hátsó szegletében álló, 320 ágyas kórházból - melyet 1916-ban dolgozói számára báró Weiss Manfréd létesített - krónikus rehabilitációs intézetet formálnak, s ebben nagyrészt szívbetegségből felgyógyuló idős embereket helyeznek majd el. A Pesterzsébeten álló 1180 ágyas Jahn Ferenc Kórház pedig átveszi a csepeliek ellátását a szülészet, a sebészet és a belgyógyászat területén is. A két kórház között át kell haladni egy Duna-hídon, a távolság megtétele gépkocsival mintegy negyedórát vesz igénybe - mondja egy összevonáspárti orvos. Az összevonást ellenzők viszont közlik: mintegy tíz forgalmi lámpa és a Gubacsi híd lassítja az átjutást, busszal hivatalosan is háromnegyed óra a menetidő. Mi lesz, ha valakinek az életébe kerül az a húsz-harminc perc, amennyivel a mentő később tudja eljuttatni őt a kórházba?
A csepeli polgárok fájlalják a döntést. Aggodalmaikat a kórház dolgozói által június 26-án írt petíció érzékelteti. Fölvetik, hogy mivel szigeten élnek, a mentés nehézkes: "A hidakon bizonyos napszakokban még megkülönböztető jelzést használó járművel sem lehet elfogadható időn belül átjutni." Rámutatnak: az intézmény négyszáz ember munkahelye, az ő erőfeszítéseiknek is köszönhető, hogy a kórház pénzügyi helyzete jó: "38 millió forint pozitívumról" tudnak, az ágykihasználás pedig a lehető legjobb: 84 százalékos. "Mintha egy közeli, egészséges rokonunk kivégzése lenne napirenden" - zárják drámaian petíciójukat.
Nem ezt ígérték tavaly ősszel a szocialisták a városrésznek, amelyet egykor a szocializmus bástyájaként rajongtak körbe az állampárt - mára szociáldemokratává szelídült - politikusai. A "Több pénzt az embereknek" lózungja helyett ma a takarékosság jegyében vonták össze a két kórházat. Szakmailag indokolt a változás - mondja dr. Gerő Gábor, a Jahn Ferenc Kórház főigazgatója. A krónikus rehabilitáció indokolatlanul elhanyagolt a magyar egészségügyi gyakorlatban, és helyes, ha egy külön intézmény erre a célra létesül. Olyan, többnyire idős emberek kerülnek majd ide, akiknek családi körülményeik nem felelnek meg a gyógyulás utáni tényleges fölépüléshez. Több hónapot is eltölthetnek majd itt a kezelés alatt. A kórházat valamennyire át kell építeni, e munkával jövő decemberre lesz kész a szakipar. Műtőkre például nem lesz szükség, de az innen kiiktatott műtők nem hiányoznak majd az ellátásból, mert a fővárosban többletkapacitás áll a rendelkezésre.
A főigazgató elképzelhetetlennek tartja, hogy valakik távlati ingatlanszerzés kedvéért szüntették volna meg a Weiss Manfréd Kórház önállóságát. Ez az intézmény ugyanis olyan területen áll, amely nem alkalmas lakópark céljaira. Az esetleges ingatlanspekulációt csak távlati célként tudja elképzelni Zsinka László, a Magyar Igazság és Élet Pártjának (MIÉP) fővárosi frakcióvezetője. Megérti, hogy a kórház főigazgatója helyesli az összevonást, ezzel a művelettel ugyanis rendezhetők lesznek a Jahn Ferencről elnevezett intézmény pénzügyei. Megjegyzi még, hogy a főigazgató korábban az MSZP színeiben volt a Fővárosi Közgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke.
A helyi polgári politikusok is ellenzik a változtatást. "A Fidesz csepeli szervezete tiltakozik a Csepeli Weiss Manfréd Kórház bezárása ellen" - szól a június 27-én kiadott közlemény. "Mélyen sértőnek és felháborítónak tartjuk azt a kétszínű magatartást, ahogyan Csepel szocialistának nevezett vezetése asszisztált a kórházbezárás mellett" - írják, hozzátéve, a neves gyáros által alapított kórházat "a csepeli munkásoknak; Rákosi, Gerő és Révai szociálliberálisnak titulált utódai pedig 2003-ban elorozták tőlük!" Egyes szocialista "országgyűlési képviselők, akik a csepeli polgároknak megígérték, hogy minden fórumon kiállnak a kórházért, szándékosan elmulasztották megtenni ezt a kötelességüket. Még arra is képtelenek voltak, hogy megjelenjenek, felszólaljanak a Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülésén, ahol a kórház bezárását tárgyalta a képviselő-testület."
Németh Szilárd, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség kerületi elnöke egyenesen úgy fogalmaz: "A csepeli kórház az Országgyűlésben szégyenletes körülmények között áterőltetett kórháztörvény első áldozata.

Egy nappal korábban, június 26-án a Fővárosi Közgyűlés nyári szünet előtti utolsó ülése előtt a Váci utcai Újvárosháza bejáratánál a kórház dolgozói és a csepeli kisemberek demonstráltak a Weiss Manfréd Kórház bezárása elleni tiltakozásként, bent a teremben pedig Cser Ágnes és Balla Károly, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének országos, illetve budapesti elnöke a kórházbezárás ellen tiltakozó nyilatkozatot adott át az ülésen később elalvó főpolgármesternek. Demszky Gábor még ébren volt, amikor a helyszínen kiosztották a közgyűlés tagjainak azt a javaslatot, amely a főpolgármester jövedelmének hatvanszázalékos emelését szorgalmazta.

A városvezetők előtt nem volt jelentősége semmilyen tiltakozásnak, mivel Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes már korábban "eloszlatta a félreértéseket", mondván: a Weiss Manfréd Kórházat "nem bezárják, hanem összevonják" a dél-pestivel. Sőt, szavaiból kiderült, hogy már korábban eldőlt az intézmény jövője, amikor a főváros döntött a "regionális" kórházakról. Szolnoki még meg is sértette a Weiss Manfréd dolgozóit, mondván: "az összevonással a betegek jobban járnak, mivel a dél-pesti kórházban színvonalasabb ellátást kapnak, mint Csepelen".

Németh Szilárd, a Fidesz helyi önkormányzati frakcióvezetője másként gondolkodik. "A szükséges fejlesztések hiányára való hivatkozás egyenesen arcpirító - állította -, hiszen azok hosszú ideig a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat és személyesen Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes hibájából, szándékos nemtörődömsége miatt maradtak el." Németh úgy látja, hogy a baloldali koalíció által most divatfogalomként emlegetett esélyegyenlőség is csorbul. Szerinte ugyanis a csepeli polgároknak, a Csepel-szigeten élőknek szükségük és joguk van magas színvonalú fekvőbeteg-ellátásra. "Lopakodó kórházprivatizáció" - így minősíti az összevonást Németh. "Egy idő múlva megjelenik valaki, aki ki fogja vetni a hálóját az intézményre, olyan valaki, aki ehhez bőségesen kap információkat a megfelelő körökből."

A tudatos városvezetést mindenesetre megkérdőjelezi, hogy egy éve a főpolgármester adta át az ötvenmillió forintért fölújított konyhát, s nemrég újították fel 300 millióért a most megszüntetendő műtőt is.

***

Információs harcmodor

Gyanúsan átgondoltnak tűnik a kórház bezárását előkészítő és kísérő "kommunikáció" is: megtévesztően terjesztették el ugyanis, hogy az intézmény eladósodott. "Az adósság és a tartozás nem mindig egyenlő: ha a kórház elbírja a törlesztést, akkor hasznos is lehet a hitel" - érvel Kupper András, a Fidesz egészségügyi szakértője. Hozzáteszi: "Attól, hogy valakinek lakásvásárlásra fölvett hitele van, még nincs csődben." Eltér a valóságtól az is, hogy túl nagy támogatás kell a kórház fenntartásához, hiszen a megszüntetés becsült költsége is másfél milliárd forint: ebből évekig gyógyíthatnák a csepelieket. Félrevezeti a helyi lakosságot az is, hogy "regionális kórházban" színvonalasabb lenne majd az ellátás: a csepeli kardiológia megszüntetése ugyanis hiányt okoz a térségben. A Dél-pesti Kórház infrastruktúrája különben sem alkalmas regionális feladatok ellátására. A kórház bezárása körüli fővárosi információs harcmodor feltűnő hasonlóságot mutat korábbi akciókkal: az 1996-os lágymányosi világkiállítás lemondása is számos hamis érv sulykolásával történt, s csak később derült fény a titkolt érdekekre.

m. p., Heti Válasz, 2003. július 11.