A kormány a törvénytervezetet T/6934 számon terjesztette be az Országgyűlés elé. A koncepcionális és tartalmi problémák mellett a zöldek az elégtelen előkészítésre és a társadalmi egyetértések hiányára is felhívták a figyelmet.

A zöld szervezetek véleménye szerint a tervezet olyan mértékben csökkenti a hatósági jogköröket, és liberalizálja az erdőgazdálkodás szabályait, amelyek az erdővagyon védelmét és a természeti értékek megőrzését veszélyeztetik. Az adminisztratív kötelezettségek és a hatóságok beavatkozási lehetőségeinek csökkenését nem ellensúlyozzák határozottabb törvényi előírások. Mértékadó tudományos és szakmai körök szerint is, az erdőgazdálkodás szabályait a tervezettnél jóval differenciáltabban kellene megállapítani, az erdők ökológiai értéke, természetessége és a társadalom életében betöltött funkcióinak fontossága szerint.

Az erdőtörvény Országgyűlés elé terjesztett változata egyáltalán nem foglalkozik az Európai Uniós tagsággal járó természetvédelmi kötelezettségekkel. Az Európai Bizottság szerint az új erdőgazdálkodási terveket a Natura 2000 vonatkozású hatásvizsgálati eljárásnak kellene alávetni, illetve ezt törvényben előírni. Ezt azonban a törvénytervezet nem teszi.

A törvénytervezet egyoldalú abból a szempontból is, hogy túlzott mértékben védi az erdőgazdálkodók jogait és rövid távú egyéni érdekeit, de a társadalom többi tagjának szinte semmilyen jogot nem biztosít. - mondta Gyöngyössy Péter a Magyar Természetvédők Szövetségének elnökségi tagja.

A tervezet nem ad semmilyen törvényi garanciát azoknak a társadalmi csoportoknak, akik az erdőkkel kapcsolatos közérdekű funkciókat (természetvédelem, egészség, oktatás, szabadidő, turizmus) használják. Nem szavatolja e társadalmi csoportok képviselőinek, hogy jogaik tartós érvényesítése érdekében beavatkozhassanak az erdőügyek alakításába. A törvénytervezet nem biztosítja a társadalmi részvétel lehetőségét a szakigazgatási eljárásokban sem.

A tervezet készítése és un. társadalmi vitája során az előterjesztő, csak az erdészeti szakmai körök javaslatait vette figyelembe, kiszolgálva a rövid távon elérhető nyereség maximalizálásában érdekelt gazdálkodói igényeket. A előkészítők nem folytattak érdemi egyeztetést sem a környezet- és természetvédő szervezetekkel, sem a társadalom egyéb csoportjaival, de még azokkal az erdészeti szervezetekkel, erdőtulajdonosokkal, erdőgazdálkodókkal sem, akik a fenntartható erdőgazdálkodást szorgalmazzák.

A tervezettel két ülésén, több órás vita során az Országos Környezetvédelmi Tanács is foglalkozott, meghallgatva az erdőgazdálkodásért és a természetvédelemért is felelős tárca véleményét, ill. az erdészeti és természetvédő civil szervezetek szakértőit. A tanács állásfoglalásában megállapította, hogy /"az erdőgazdálkodás új alapelveiről megnyugtató szakmai konszenzus nem alakult ki, amelyre az új szabályozást lehetne felépíteni, ezért a testület nem javasolja a kormánynak, hogy a törvénytervezetet a parlament elé terjessze, csak alapvető és koncepcionális változtatások után."./ Az előterjesztő figyelmen kívül hagyta mind az Országos Környezetvédelmi Tanács, mind a zöld szervezetek, mind pedig a környezetvédelmi tárca ott elhangzott véleményét.

Mindezek tükrében, az erdők kiemelt közjóléti szerepének és természetvédelmi értékeinek megóvása érdekében, a környezet és természetvédő civil szervezetek a törvénytervezet koncepcionális átdolgozását javasolják.