Az EU új munkaidő-irányelvéről, illetve az indítványhoz benyújtott módosító javaslatokról való szavazás során a parlament elutasította a tagállami kormányokat képviselő Tanácsban hosszas vita után minősített többséggel kialakult álláspontot, amely engedte volna a heti 48 óránál hosszabb munkaidőt.

Most a Tanács és a Parlament képviselőinek meg kell kísérelniük a vélemények összebékítését. Ez nem ígérkezik gyors folyamatnak. A Tanácsban is három éven át folyt a huzakodás, míg idén döntésre jutottak.

A heti munkaidő 48 óra fölé emelésének "élharcosa" Nagy-Britannia. A britek a kormányok közti egyeztetésen elérték, hogy a munkaidő a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján elérhesse a heti 60 órát, sőt, abban az esetben, ha azt kollektív szerződés nem tiltja, akár a 65 órát is. Erre mondott nemet most az Európai Parlament.

Vita van a parlament és a legtöbb kormány között abban is, hogy teljes értékű munkaidőnek kell-e tekinteni az ügyeleti időt, beleértve annak "inaktív" időszakát. Bár az igen mellett két európai bírósági állásfoglalás is szól, több EU-ország elzárkózik az ilyen értelmű szabályozástól, különösen az egészségügyben.