Az EU új munkaidő-irányelvéről, illetve az indítványhoz benyújtott módosító javaslatokról való szavazás során a parlament elutasította a tagállami kormányokat képviselő Tanácsban hosszas vita után minősített többséggel - többek közt Magyarország tartózkodása mellett - kialakult álláspontot, amely engedte volna a heti 48 óránál hosszabb munkaidőt.

Most a Tanács és a Parlament képviselőinek meg kell kísérelniük a vélemények összebékítését. Ez nem ígérkezik gyors folyamatnak. A Tanácsban is három éven át folyt a huzakodás, míg idén döntésre jutottak.

A heti munkaidő 48 óra fölé emelésének "élharcosa" Nagy-Britannia. A britek a kormányok közti egyeztetésen elérték, hogy a munkaidő a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján elérhesse a heti 60 órát, sőt, abban az esetben, ha azt kollektív szerződés nem tiltja, akár a 65 órát is. Erre mondott nemet most az Európai Parlament.

Vita van a parlament és a legtöbb kormány között abban is, hogy teljes értékű munkaidőnek kell-e tekinteni az ügyeleti időt, beleértve annak "inaktív" időszakát. Bár az igen mellett két európai bírósági állásfoglalás is szól, több EU-ország elzárkózik az ilyen értelmű szabályozástól, különösen az egészségügyben.

A magyar néppárti delegáció a jogalkotás folyamat során végig következetesen kiállt az orvosok munkaidejének korlátozása, az ügyeleti idő munkaidőbe történő beszámítása és a magas szintű munkahelyi egészségvédelem és biztonság megteremtése mellett - hangsúlyozta a szavazás után kiadott közleményében Őry Csaba fideszes EP-képviselő.

Szerinte "elfogadhatatlan a megszorító intézkedéseket foganatosító kormányok azon érvelése, hogy a költségvetési kényszerek béklyójában nincs mód és lehetőség emberi munkakörülményeket, tisztességes munkaidő korlátozást és korrekt pihenőidőket biztosítani az orvosoknak".

Magyar uniós diplomaták emlékeztettek arra, hogy Magyarország azon néhány ország közé tartozik, amelyek nem szavazták meg a parlament által most elutasított tanácsi álláspontot.