Az unió további bővítéséről a francia félév mérlegét megvonó beszédében értekezett Sarkozy. Franciaország az év végéig, december 31-ig tölti be az Európai unió soros elnöki tisztségét.
Az EU távozó soros elnöke beszédében emlékeztetett arra, hogy a tisztség átvételekor még friss volt az uniót megreformáló lisszaboni szerződés írországi népszavazásos elutasításának a sokkja. Sarkozy szerint ugyan tiszteletben kell tartani az írek véleményét, de új lehetőséget kell nekik adni az állásfoglalásra. A francia elnökségi időszak eredményei közül nemcsak a lisszaboni szerződés ügyében elért előrehaladást emelte ki, hanem a klímacsomag elfogadását, amellyel az EU 2020-ra húsz százalékkal csökkenti az üvegházhatást kiváltó szén-dioxid kibocsátását, továbbá kiemelte a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság, illetve az orosz-grúz konfliktus kezelését.
Horvátország 2004 júniusában vált hivatalosan tagjelölt országgá, a csatlakozási tárgyalásokat 2005. október 3-án kezdte meg, és Nicolas Srakozy szerint hamarosan csatlakozhat a huszonhetekhez.
Az Európai Unió jelentése szerint Horvátországnak stabil demokratikus intézményei vannak, amelyek hatásköreiknek megfelelően működnek. Mind a 2000-es, mind a 2003-as választás is szabad és demokratikus volt, az ellenzék jogai nem csorbulnak, a jogállamiság és az emberi jogok biztosításában nem jelentkeznek nagyobb problémák. Ugyanakkor Horvátországnak lépéseket kell tennie a kisebbségi jogok, különös tekintettel a szerb kisebbségi jogok, érvényesítése és tiszteletben tartása tekintetében, illetve jelentős fejlesztéseket kell végrehajtania a jogrendszer működésében, és a korrupció elleni harcot még hatékonyabbá kell tennie.
Horvátország teljes mértékben együttműködött az unióval, valamint a hágai Nemzetközi Törvényszékkel a jugoszláviai háborús bűnök kivizsgálásakor, amely komoly feltétele volt a csatlakozásnak. Ráadásul az ország piacgazdasága kiválóan működik, így képes lesz megbirkózni az Unión belül érvényesülő versenyviszonyokkal és piaci erőkkel. A horvát gazdaság az alacsony inflációval jelentős makrogazdasági stabilitást ért el, az országnak fejlett bankszektora és versenyképes turisztikai ágazata van.
"Európa" a XX. század legszebb gondolata volt, és ma nagyobb szükség van rá, mint valaha" - zárta a beszédét Nicolas Sarkozy.