"Egy veszélyeztetett fajt nem elég egy-két évig védeni. Évtizedekbe is beletelhet, mire önmagát fenntartani képes állomány alakul ki, amelynek sorsát azután is figyelnünk kell, készen állva az esetleges beavatkozásra. Az unió LIFE programja a zöld tárca társfinanszírozásával 2002-től 2005-ig mintegy 110 millió forinttal támogatta a hazai parlagi sas megvédését, majd ez a forrás megszűnt, a program viszont nem állhat le" - érzékeltette a civil természetvédők anyagi gondjait Orbán Zoltán, a tevékenységére évente mintegy 350 millió forintot összeszervező Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület társadalmi kapcsolati igazgatója.

A réti és a parlagi sast negyedszázada egyaránt az a veszély fenyegette, hogy eltűnik Magyarországról, akkoriban már csak tíz-húsz költőpárt számoltak össze a madarászok. Azóta réti sasból közel 180, parlagiból nyolcvan párra nőtt az állomány, de a szabálytalanul kihelyezett, a rókának szánt mérgezett döghús és az illegális vadászat miatt az utóbbi két-három évben legalább száz sas pusztult el. Így ismét nagy szükség van az egyesület akcióira. Szerencsére az Alcoa kezében levő székesfehérvári könnyűfémmű, pontosabban az amerikai Alcoa Alapítvány az idén mintegy 5 millió forintot, jövőre 4 milliót adományoz a védelmi programra.

"Aki nálunk támogatásra pályázik, konkrét feladat teljesítését kell vállalnia, és megköveteljük a precíz elszámolást. Marketing jellegű ellenszolgáltatást nem kérünk cserébe" - ismertette az alapelveket Furulyás Ferenc, az Alcoa Köfém Kft. píárigazgatója. A 36 országban tevékenykedő Alcoa pittsburghi alapítványa - a magyar cégvezetők adományozási javaslatait elfogadva - az idén 767 ezer dollárt szán közcélú támogatásra, így a legnagyobb hazai mecénások egyike (a magyar program másfél évtizede 10 ezer dollárral indult). Akad más, csöndes madárjóléti adományozó is: a Magyar Telekom Nyrt. így támogatja az egyesület több évtizede futó gólyavédelmi programját, igaz, elkötelezettsége csak egyetlen évre szól. Amúgy lenne mivel büszkélkednie: a 7 millió forintos támogatásból a Nagyhalásziba és Tápiógyörgyére telepített, egy-egy ottani gólyacsalád életét webkamerákkal "közvetítő" honlapra az idén 108 országból 650 ezren kattintottak rá, s futotta a pénzből gyűrűzésre, tájékoztató kampányokra, az 5-6 ezres állomány életét rögzítő adatbázis fejlesztésére is. Vannak persze anyagiasabb támogatók is, akik igencsak kihasználják a viszonylag szerény összegű támogatás reklámértékét, de ezekről az esetekről az érintettek nem szívesen beszélnek.

"Nem csupán ügyfeleinknek és munkatársainknak tartozunk felelősséggel, hanem környezetünket is óvnunk kell, ezt a külföldi tulajdonosok is elvárják tőlünk" - indokolta legutóbbi közcélú megmozdulásukat Karkiss Gergely, az SAP Hungary Kft. marketingvezetője. A szoftvercég látványos akcióval indított: szeptember elején a fővárosi "gerillakertészek" - a figyelmet a globális felmelegedés és környezetrombolás veszélyeire felhívó, a közterületekre engedély nélkül növényt ültető aktivisták - mellé állt, s munkatársai végigjárták a Moszkva térre kihelyezett pálma engedélyeztetésének lépcsőit, s a fácskát nemrég még fagy elleni védőhuzattal is ellátták. Az SAP a jövőben költségesebb akciókra, például nagyobb faültetésekre készül.

Mások a sokakat irritáló, felesleges papír- és műanyaghulladékot termelő ajándékok helyett választják a közadakozást. "Egy tanácsadó cég ötletet kért tőlünk, miként fordíthatná közérdekű munkára év végi, mintegy 1 millió forintos repiajándék-keretét, mégpedig úgy, hogy az a dolgozói számára is közösségi élményt nyújtson. Javaslatunkra játszóteret építettek az újpesti SOS Krízis Alapítvány udvarán" - említ egy példát Perneczky László, a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) munkatársa; az ötletadó a Humusz Recycling Kft. volt. Az ingyenes Metropol újság kiadója is úgy döntött az idén, hogy a szokásos ajándékküldés helyett a Humusznak adományozza az erre szánt félmillió forintot, s e tényt fel is tüntette partnereinek küldött üdvözlőlapjain. A csapatépítéssel egybekötött közérdekű munka szervezése már csak azért is könynyen megy a Humusznak, mert az illegális lerakókat feltérképező Tájsebészet programjának köszönhetően a szervezet bő étlapot tudott kínálni a Diageo Magyarország Kft., az ERM Hungária Kft. vagy a Panasonic magyarországi leányvállalata részére, amelyeknek olykor több száz dolgozója szedett szemetet, sittet a Normafánál, Csillebércen, az újpesti Károlyi Sándor Kórház udvarán vagy a kánai apátság mellett. A hulladék elszállítását ilyenkor szintén a Humusz szervezi, a költségeket persze a vállalatok állják.

A Budai-hegység amúgy is népszerű adományozási célpont. A Hewlett-Packard és az EDS Magyarország Kft. önkéntesei például - ugyancsak a Humusz közvetítésével - játszóteret újítottak fel a Normafánál. A Mavir Zrt. 1,5 millió forintos adományából rönkjátékokat rakhat ki az erdőgazdaság, a cég a játszótér jó karban tartását is vállalta. További 2 millió forintjából pedig 9 ezer facsemetét vásárolt meg az erdészet a tavaszi viharban megtépázott 1,5 hektárnyi kis-hárshegyi erdő pótlására. Az ültetésben és a terep előkészítésében a cég dolgozói is részt vettek, élükön a vezérigazgatóval. "Szó sincs reklámról, mindezt a felelős vállalati magatartás részének tartjuk. Lényeges a közösen végzett önkéntes munka is, amelyben több üzleti partnerünk is részt vett" - mondta a HVG-nek Laskóy Ágnes, a Mavir kommunikációs osztályának vezetője. A Tetra Pak a WWF Magyarország javaslatára hosszabb távra vállalt kötelezettséget: három évig támogatja az erdőgazdaságot, hogy az egyszerűbb és gazdaságosabb, de az erdő természetes megújulásától igencsak messze álló tarvágás helyett a WWF által szorgalmazott, az erdei élővilágot jobban kímélő, de drágább, úgynevezett szálaló módszerre térjen át - legalább egy 20 hektáros mintaterületen.

"A WWF hisz abban, hogy az együttműködés mindkét félnek hasznára válhat" - szögezte le Csáki Roland, a természetvédelmi szervezet igazgatóhelyettese. A Bosch-csoport Junkers kazánjai, napenergiával működő rendszerei például energiatakarékosak, klímavédelmi programjában a WWF említést tesz róluk, a Bosch pedig 600 ezer forinttal támogatta a szervezet idei klímakampányát, s felületet ad honlapján a WWF-nek. Ugyancsak a WWF tanácsai alapján választott tüzelőanyagot az AES Magyarország vállalatcsoport is. A környezetvédelmi szervezet egyik kiemelt célja a Tisza árterének természetes állapotban tartása, s szakemberei ezért azt kérték, hogy az erőmű az értékesebb fák helyett inkább a Tiszatarján környékén található, gyomként terjedő, cserjeszerű gyalogakáccal tüzeljen. A gyalogakác helyére pedig természetes ligeterdő, legelő, illetve részben ugyancsak őshonos, de energetikai célra jól használható, gyorsan növő nyár és fűz kerül.

"Ajándékba megkaptunk a helyi szövetkezettől 24 hektár, egykor agyagnyerésre használt területet, földcserével hozzáraktunk még 6 hektárt, s megegyeztünk a szomszédos gazdával, hogy az ő 20 hektárját is bevonjuk a programba. Így harminc-negyven embert tudunk foglalkoztatni, akik vágják, kötegelik, kalodákba rakják a fát, hogy nagyüzemileg szállítható legyen. Ezzel enyhítjük a nagy munkanélküliségből adódó kenyérgondokat is" - magyarázta Bögre Lajosné, Tiszatarján polgármestere a természetbarát megoldás kézzelfogható előnyeit. Ezek láttán a környező Tisza menti települések is kedvet kaptak, hogy átvegyék a későbbiekben a turistákat is az átalakuló tájra vonzó programot. "Amit az AES fizet, azt gépek és dugványok vásárlására fordítjuk, utóbbiakból lesznek az energiaültetvény, illetve a ligeterdő fái, vagyis a program hosszú távon is fenntartható" - hangsúlyozta a polgármester.

"Az AES és a WWF együttműködése több évtizedre nyúlik vissza, az AES Corporation egyik alapító tagja, Roger Sant például az ottani WWF igazgatósági tagja. A WWF Magyarország vállalati klubjának 2001-es alapítása óta tagjai vagyunk, 2005-ben hároméves együttműködési megállapodást kötöttünk, s ennek keretében a WWF szakmai útmutatásával fel kívántuk tárni az energiaültetvények telepítésének lehetőségeit és veszélyeit, hogy környezet- és természetvédelmi szempontból valóban megfelelően legyen végrehajtva" - utal az együttműködés kezdeteire Balla László, az AES Magyarország külsőkapcsolatok-vezetője. A cég 2002 és 2004 között állította át borsodi erőművét fűrészpor-, majd fatüzelésűre, a kazánokban a megfelelően kötegelt gyalogakác különösebb átalakítás nélkül felhasználható, így a program Balla szerint továbbfejleszthető s akár több településre is kiterjeszthető.

"Védd a fákat, egyél hódot" - kínálja tréfásnak szánt reklámjában környezetbarát nyomtatóit egy nemzetközi cég. Valójában a Magyarországon a 19. század közepén kipusztult eurázsiai hód - kanadai rokonától eltérően - nem fadöntögetéssel építi olykor 3 méter magas várát. Hogy hódvár egyáltalán látható Magyarországon, az a WWF-nek és a jól kiválasztott partnerének köszönhető. A régi logójában a hódot is szerepeltető OBI áruházlánc 12 év alatt összesen 100 millió forinttal támogatta a főleg Bajorországban befogott állatok "honosítását". A program a múlt hónapban befejeződött, mivel az állomány a természetes szaporulatnak köszönhetően már mintegy ötszáz egyedre növekedett. "Dolgozóink is büszkék erre - mondta Reiter László, az OBI Hungary Kft. ügyvezető igazgatója -, kicsit sajnálom is, hogy véget ért. Mivel a közcélokra megadott pénzügyi kereteken belül szabad kezünk van, fontolgatjuk, hogy bekapcsolódunk egy újabb hasonló programba" - utalt az efféle támogatások olykor kialakuló érzelmi hátterére a cégvezető.