A természeti katasztrófák áldozatainak megyékre lebontott adatait összegző kutatóknak az volt a céljuk, hogy eloszlassanak néhány közkeletű mítosz az embereket fenyegető veszélyekről, és hogy segítsenek az illetékeseknek jobban felkészülni a vészhelyzetekre.

A bő három évtized (1970-2004) adatait feldolgozó tanulmány szerzői, Susan Cutter és Kevin Borden egyértelműen a hőséget nevezték meg a legnagyobb veszélyforrásként. A kutatás szerint ugyanis a hőség és az aszály követelte a legtöbb áldozatot, az összes haláleset 19,6 százalékát. A viharos időjárás (villámlások nélkül) felelős a halálesetek további 18,8%-áért, külön a tornádók pedig 11,6%-áért. A zord téli időjárás 18,1%-kal, az áradások, árvizek 14%-kal részesednek a természeti katasztrófák okozta halálozásokból.

Érdekes, hogy a villámlások szedték az áldozatok 11,3%-át. A földrengések, erdőtüzek és hurrikánok viszont együttvéve alig 5 százalékát okozták az elhalálozásoknak - állapították meg a Dél-Karolina Egyetem tudósai a Health Geographics nemzetközi folyóiratban közzétett dolgozatukban.

A haláltérképen kirajzolódott, hogy a legnagyobb veszélynek a közép-nyugati és a déli államokban élők vannak kitéve. A tanulmány szerint a legnagyobb biztonságban a kaliforniaiak vannak, holott ők földrengésövezetben élnek. A földrengések szempontjából kockázatos zónákban azonban már érezhető a biztonságosabb építési szabályok bevezetésének hatása. A hurrikánok és trópusi viharok sújtotta területeken pedig a viharok előtti kitelepítések csökkentették jelentősen az áldozatok számát.