fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Péppé verve
2008. december 19., 08:01
Szinte vicc az a törvény, amelyet a Tisztelt Ház az uzsora ellen alkotott. Nagyokat röhöghetnek most az uzsorások, három év börtönnel fenyegeti őket a friss jogszabály, na jó, kaphatnak ötöt, ha bűnszövetségben tevékenykednek.

És mit ad az Isten, még egy teljesen kész, gyári kiskapu is van a jogszabályban. Ezen már meg sem lepődünk a szociálliberálisok 2002-es hatalomátvétele óta. Nem kell a fejüket törniük az ügyvédeknek, a jogszabály nem tisztázza ugyanis, hogy mit jelent az aránytalanul nagy nyereség fogalma. Ebbe minden bírói pulpitus előtt bele lehet majd kapaszkodni, aztán jön hozzá a nehéz gyermekkor, meg a hatszáz éve tartó kemény elnyomatás, valamint a szűnni nem akaró rasszista fenyegetés napjainkban, és máris megvan a felfüggesztés.

A jelek szerint a törvényhozókat, ezen belül is a parlament szocialista és liberális többségét cseppet sem érdekelte, hogy az uzsorázás mennyire komoly és veszélyes dolog. Majdnem azon a rangon foglalkozott vele, mintha csak egy kis piaci lopásról, holmi almatolvajlásról lenne szó. Noha az elmúlt hónapokban számos embernek vették el a házát, számos embert forgattak ki mindenéből és ugyancsak sokakat hajtottak valamiféle modern rabszolgaságba vagy akár kényszerprostitúcióba kifizetetlen hitelek miatt. Sőt több fegyveres támadást, illetve emberölési ügyet is kapcsolatba hozott már a rendőrség az uzsora intézményével. Mindezt tagadja persze a legtöbb jogvédő és roma vezető, ők mindenütt etnikai ellentéteket, indítékokat próbálnak az egyébként tragikus és szomorú esetekre erőszakolni.

Sok adós is tévedésbe esik. Kezdetben képes azt hinni, hogy az uzsorások törvényei épp annyira puhák, mint az állam törvényei. Azaz már a hangos szó vagy a kiforgató ügyvédi érvelés is hatásos fegyver ellenük. Csakhogy az uzsorások szabályai kegyetlen, megfellebbezhetetlen szabályok. Azok elől nem menekülhet el egyetlen adós sem. Itt nem mentség romának lenni, nem magyarázat a nehéz gyermekkor, és nem segít az ügyvédi rafinéria sem...

De hát arra sem gondoltak a törvényalkotók, hogy az uzsora miként növeli s teszi lehetetlenné a maga áttételes módján az életet egy-egy amúgy is elszegényedett településen. Nyilván vannak olyan adósok, akik nem látnak más lehetőséget a tartozás előteremtésére, mint azt, hogy bűncselekményekből kaparják össze valahogy a pénzt.

Jól jön ez az egész az amúgy nagy bajban lévő politikai baloldalnak. A kistelepülések cigánysorain előforduló és egyre gyakoribb fegyveres támadásokat azonnal rasszista bűncselekményeknek nevezi. Ez a félelemkeltés jól ismert politikai kártyája. Talán nem véletlen, hogy a rasszista indítékok meglebegtetése után a legtöbb fegyveres támadás, illetve emberölés ügyében valami fura módon elakad a nyomozás. Nehogy kiderüljön, hogy ezek a sajnálatos és tragikus esetek voltaképpen mindvégig a romák belső köreiben játszódnak.

Más szempontból is gyanús egyébként a törvényalkotói lanyhaság. Emlékezzünk csak, Horn idején sem történt semmi az olajmaffia ügyében. Pedig volt vizsgálat, látványos kutakodás. Az elszámoltatás viszont elmaradt. Hogy lett volna mit elszámolni, és lett volna kit elszámoltatni, azt jól mutatja az akkori kormány megdöbbentő döntése is, amellyel nyolcvan évre titkosította a nyomozásban összegyűlt adatokat.

Aztán jött a lakásmaffia elleni nagy szocialista fogadkozás meg a parlamenti különbizottság, már Medgyessy alatt. Az eredmény azonban megint csak nulla. Baranya megyei polgármesterek jelezték, már amennyire merték, hogy úgy látják, mintha uzsoraügyekben is magasabb polcokra vezetnének a szálak. Esetleg a politika polcaira, tették hozzá halkan.

Félnek, pedig nincs abban semmi különös, amit mondanak. Az alvilág részt kér a hatalomból. Azaz dehogy - már kapott is. Hogyne kapott volna, ha a kigyúrt uzsorások nemcsak az újságírókat és a tévériportereket küldik a k. anyjukba, de a rendőröket, rendőrnyomozókat is. Külön felbátorodtak azon, hogy fenyegetéseik és brutális fellépéseik nyomán nem őket veszi elő a kormány, hanem erőnek erejével is a politikai jobboldal felé tereli a rendőrségi vizsgálatot.

Mint mindennek, ennek a hatalmi szövetségnek is megvan a maga gyümölcse. A magyar társadalom törvénykövető, törvénytisztelő része - fajra, korra és nemre való tekintet nélkül - egyre fojtóbb szorításban él. Ma szinte mindegy, hogy egy kis faluban verik péppé a szerencsétlen törvénykövető polgárt, vagy a rendőrök teszik ugyanezt vele az Astoria előtt, egy törvényes és békés politikai demonstráción.

Az eredmény ugyanaz, péppé van verve. Hátha nem lesz kedve választani. De még pofázni sem.

(Sinkovics Ferenc, Magyar Hírlap)