De kevés a fóka és sok az eszkimó, reális becslések szerint az aspiránsoknak 3-5 helyen kell osztozniuk. Nagyjából annyi biztos, hogy a jelenlegi delegációvezető újra kinn lesz, és hogy a miniszterelnöki kabinetfőnök egyik embere is ringbe száll.

Ha kilenc-tíz uniós képviselői helyet meg tudnának szerezni a szocialisták a 2009-es EP választáson, akkor garantált lenne a pártbéke, és nem dúlnának osztozkodási harcok. De dúlni fognak, ugyanis már a hivatalos belső kommunikáció is azt sulykolja, hogy ha a delegáció 9 főről csak 5 főre apad, az már egy reális, többé-kevésbé szép eredmény. Úgyhogy, ha e fölé kúszik majd a létszám, akkor nagyon kell örülni. Megjegyzendő, nem célszerű dolog ilyen lélektani határokat felállítani, hiszen amikor az előző EP-választáson Medgyessy Péter deklarálta, hogy a 10 uniós honatyának márpedig meg kell lenni, és csak 9 sikerült, akkor az MSZP komoly vereségként élte ezt meg.

Ráadásul, ha most a szocialisták nem viszik át az 5-ös lécet (márpedig sokan közülük 3-5 képviselővel kalkulálnak), akkor, vélekedik több MSZP-s prominens, az MSZP történelmi vereséget könyvelhet el. Érvelésük lényege szerint az EP-választás (amikor a polgár csak egy párt listájára szavaz) nettó belpolitika. S ha rosszul sül el, akkor az országgyűlési választásokig hátralévő egy év nem lesz elég arra, hogy a baloldal visszaizmosodjon. Már csak azért sem, mivel a Fidesz a választások eredményét gyakorlatilag egy, legalább egy egymillió fős mintán végzett közvélemény-kutatásként kommunikálhatja, s majd egy éven át fújhatja, hogy ő a győztes.

Továbbá a szocialisták szerint az az érvelés sem áll meg, hogy most a nép egyfajta protestvoksot dob az urnába. "Ez akkor lehetne igaz, ha az országgyűlési választások után lenne egy-két évvel az EP-szavazás, de háromévnyi kormányzás után aki elégedetlen, az már lemorzsolódott, s egy év alatt a bizonytalanokkal se lehet annyira elhitetni, hogy a kormány megváltja a világot. Következésképpen az EP-választás az MSZP valós támogatottságát mutatja majd" - vélekednek forrásaink. Akik szerint éppen emiatt nem véletlen az EP-ügy fura, nyilvános kommunikációja.

Az összeesküvés-gyártók szerint az MSZP vezetője nem véletlenül próbálta alulpozícionálni az EP-választásokat a sajtóban, mondván, hogy többé-kevésbé lényegtelen ügy lesz egy évvel az országgyűlési választások előtt. Ez viszont belül és külföldön egyaránt kiverte a biztosítékot, így bele kellett állni az ügybe, de úgy, magyarázzák szocialista vezetők, hogy Gyurcsány Ferencet kihozzák belőle. Ennek tudható be, hogy a miniszterelnök deklarálta: honi feladatai miatt esze ágában sincs vezetni az MSZP EP-listáját. A listavezetés ugyan általában csak egy jelképes gesztus, de, vélekedtek forrásaink, ha nagyon csúnyán elzuhan a baloldal az uniós megmérettetésen, akár még ragaszkodhatott volna is a párt ahhoz, hogy elnöke az unióban folytassa.

Mindenesetre a valószínűsített 3-5 helyre jelen pillanatban 13-an aspirálnak. (Megjegyezendő, hogy többen azért valószínűsítik inkább az 5 képviselőt, mert ugyan a következő uniós ciklusban a Magyarországnak juttatott helyek száma 24-ről 22-re csökken, ám a szocialisták úgy számolnak, hogy a jelen pillanatban összesen 3 uniós honatyát delegáló SZDSZ és MDF nem jut be az EP-be, így a két nagy párt a jelenlegi 21 helyett majd 22 helyen osztozik.) A szocialisták szombati választmánya ugyanis jóváhagyta, hogyha akar, akkor mind 9 jelenlegi képviselő újrázhasson, illetve a újként bejelentkezett Kökény Mihály, Baráth Etele, Szabó Zoltán, illetve az Index információi szerint Cserei Gyula, az MSZP nemzetközi titkára is. Egyébként egy hely automatikusan felszabadul, ugyanis Kósáné Kovács Magda korábban közölte, hogy ő már nem akar újra indulni.

Ha nem áll nagy belpolos név a lista élére, akkor megeshet, hogy azt Tabajdi Csaba, a delegáció jelenlegi első embere vezeti majd. Akinek helyében egyébként igen biztosak a szocialisták, egyrészt jelenlegi posztja miatt (hiszen kiejtése olyan lenne, mintha például 2006-ban Lendvai Ildikó frakcióvezető nem került volna be a parlamentbe, holott előtte négy évig ő irányította a képviselőcsoportot). Ráadásul Tabajdi az egyik legfelkészültebb agrárpolitikus, márpedig az a terület igen fontos Magyarországnak. A másik fontos posztot betöltő uniós magyar Fazakas Szabolcs questor, akit az Index információi szerint anno még Puch László menedzselt be az unióba. Az ő "hogyan továbbjáról" egyelőre csak találgatni lehet.

Ami a Magyarország számára fontos területeket illeti az agráriumon kívül, a belső piacokkal Herczog Edit, a regionális politikával Harangozó Gábor foglalkozik. Érdemes megjegyezni, hogy az EP-lista összeállításakor erősen érvényesül a kvótaelv, ami szerint a jelöltek 20 százalékának nőnek, 20 százalékának pedig fiatalnak (35 év alatt) kell lennie. Az igazi kérdés az, hogy miként arányosít majd az elnökség, magyarán a lista első tíz helyén juttatja csak érvényre a fent említett 20 százalékokat, vagy úgy dönt, mint az előző EP-választákor, hogy a lajstrom első öt nevét is a kvótaelv alapján kell összeállítani.

Ha az utóbbi verzió érvényesül, akkor a Szekeres Imre szocialista elnökhelyettes által támogatott Herczog Editnek a női, Harangozónak meg az ifjúsági kvóta miatt erős a helye. Igaz, az Index információi szerint az utóbbi helyre más is pályázik, nevezetesen Cserei Gyula. Aki, vélekednek szocialista vezetők, nemzetközi titkárként nem muzsikált túl jól, például az ő rovására írják, hogy az amerikai választásokra látogató MSZP-s delegációt a kutya sem akkreditálta a demokraták denveri konvenciójára. Viszont akad felsőbb hátszele, az éppen a MEH-ben dolgozó Csereit Ficsor Ádám miniszterelnöki kabinetfőnök embereként jegyzik. Így összességében delegálását nehezen nyelné le a párt. (Történelmi adalék: Ficsor egykor épp Harangozó szakértőjeként dolgozott Brüszelben.)

Szintén visszakívánkozna Brüsszelbe a diplomabotrányokba keveredett Dobolyi Alexandra, akinek az előző választásokkor meglehetősen erős támogatói brigádja volt: többek között segítette őt Gyurcsány Ferenc, a jelenleg az unió adóügyi biztosaként tevékenykedő Kovács László, valamint az MSZP egykori pénztárnoka, Puch László. Úgy tudjuk, azóta a gyurcsányi támogatás megkopott. Gurmai Zita ugyancsak maradna kint, hogy mekkora eséllyel, az kérdéses. Ugyanis információink szerint a nőtagozat korántsem áll olyan egységesen mögötte, mint hírlik, ellenlábasa például Veres Jánosné (a pénzügyminiszter felesége), valamit jól felfogott érdekében Dobolyi Alexandra. Ráadásul számos honi honatyánál kiverte a biztosítékot, amikor amellett kardoskodott, hogy az MSZP-ben emeljék 40 százalékra a női kvótát.

A fentieken kívül akad még nő, aki sorompóba kíván állni, mégpedig Lévai Katalin. Szintén a pályán maradna Hegyi Gyula, aki környezetvédelmi területen meglehetősen aktív, politikai hátországként pedig a Kiss Péter vezette Baloldali Tömörülést tudhatja maga mögött.

Ami az újakat illeti: Szabó Zoltánt ugyan sokan szeretik, de egyéni választókörzetben szerzett mandátumot, márpedig egy időközi választás nem tesz jót egy kisebbségi kormánynak. A miniszterelnöknél bejelentkező Kökény Mihállyal nincs ilyen gond, hiszen ő listáról jutott be, s a kilencedik kerületben meggyengült politikusnak állítólag jelezték, hogy számíthat egy tisztességes helyre, miután nagyon tisztességesen végig csinálta az egészségbiztosítási törvény csatáit. Az persze nem örömhír számára, hogy területe az egészségügy nemzeti kérdés az unió országaiban, és mint ilyen, kevésbé fajsúlyos az EU-ban. A harmadik újnál, akár csak Szabónál, szintén az a probléma, hogy Baráth Etele egyéni körzetben nyert Zuglóban.