FIDESZ.HU > Hírek > Zöld |
Nyomtatás Ablak bezárása |
Az EP is megszavazta a zöld new deal-t
|
|
Az Európai Parlament szerdán első olvasatban elfogadta a klíma- és energiacsomaggal kapcsolatos jogszabályokat, amelyekre már csak a Tanácsnak kell formálisan ráütni a pecsétet. Az Európai Unió ezzel lényegében teljesítette azt a vállalását, hogy az év végéig előáll saját végleges ajánlatával, fokozva a nyomást a jövő év decemberi koppenhágai nemzetközi klímacsúcs résztvevőire. |
|
Létrehozva: 2008. december 20., 12:46 |
Az Európai Parlamenttől is zöld utat kapott szerdán az Európai Tanács által múlt héten jóváhagyott klíma- és energiacsomag, amely az EU-nak azt a kötelezettségvállalását hivatott a gyakorlatba átültetni, mely szerint 2020-ig 20 százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A meggyőző parlamenti szavazást megelőzően az EU három fő intézménye, a miniszteri Tanács, a Bizottság és a Parlament több hetes, rendkívül intenzív egyeztetés során rakta össze a csomagot, hogy az még az év vége előtt megkapja a hivatalos jóváhagyást. Az Európai Unió ezzel beváltotta ígéretét, hogy továbbra is az élen fog járni az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és jó példával jár elő a jövő decemberi koppenhágai ENSZ-klímacsúcs előtt, amely a 2013 utáni globális kibocsátás-csökkentési vállalásokról hivatott dönteni.
José Manuel Barroso bizottsági elnök szerint a most elfogadott csomag az éghajlatváltozási krízis és a gazdasági és pénzügyi válság megoldásának is a része. "Ez egy olyan új zöld megállapodás (new deal), ami javítani fogja az EU iparának versenyképességét egy, egyre növekvő mértékben 'szén kényszerzubbonyba' zárt világban. Az alacsony szénkibocsátású gazdaság felé való elmozdulás ösztönözni fogja az innovációt, új üzleti lehetőségeket és új zöld munkahelyeket hoz majd létre" - fogalmazott a Bizottság elnöke.
Satu Hassi, finn képviselő, a tehermegosztásról szóló jelentés szerzője elismerte, hogy a megállapodás kevés ahhoz képest, amit a tudomány kért az EU-tól, de "jó építőkocka" a jövőre nézve és előremutató példa a világ számára. A képviselő sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy az alku túl nagy teret hagy az EU-n kívüli kibocsátás-csökkentésnek, ahelyett, hogy az Unión belüli erőfeszítésekre koncentrálna.
Az EP által szerdán szentesített alku értelmében az EU tagállamai jogilag kötelező - azaz számonkérhető - vállalást tesznek a kibocsátás 20 százalékkal való lefaragására, a megújuló energiaforrások energiamérlegen belüli részarányának 20 százalékra növelésére 2020-ig és ugyancsak 2020-ig az energiahatékonyság 20 százalékos javítására. A Parlament összesen öt jogszabályról végszavazott, amelyek a csomag részét képezik. Ezek:
• Az emisszió-kereskedelmi rendszer (ETS) módosítása
• A tagállamok közötti erőfeszítések megosztása az ETS-en kívül eső szektorokban
• A megújuló energiaforrások elterjedésének előmozdítása
• A széndioxid megkötés és geológiai tárolás (CCS)
• A személyautók CO2-kibocsátásának csökkentése
Sztavrosz Dimasz, az EU környezetvédelmi biztosa a plenáris szavazást követő sajtótájékoztatón fontosnak tartotta leszögezni, hogy az iparnak tett engedmények ellenére "a klímacsomag környezeti integritását maradéktalanul sikerült megőrizni". A biztos szerint ez azért fontos, mert a megállapodást követően olyan, szerinte félrevezető nyilatkozatok jelentek meg, amelyek alapján arra lehet következtetni, hogy az EU nem állta a szavát és egy, az eredeti ambícióktól elmaradó csomagot fogadott el. "Félő, hogy ha hamis üzenetet küldünk a nemzetközi partnereknek, az nem fog segíteni a megállapodás elérésében (jövőre Koppenhágában)" - szögezte le Dimasz, aki már-már szenvedélyesen vette védelmébe a kompromisszumot.
Dimasz: az ingyenkvóták nem kérdőjelezik meg a 20%-os célt
A csomaggal szemben leggyakrabban felmerülő kifogás, hogy az eredeti bizottsági javaslattal szemben túl sok ingyen kvótát juttat az ETS rendszerébe tartozó ipari szektoroknak, általában a legnagyobb kibocsátóknak. A biztos elismerte, hogy az ingyenes kvótaosztás alternatívájaként javasolt aukciós "fizetőkvóta" elosztás fontos, mert ez a legjobb módszer a kibocsátási egységek kihelyezésére. Az árverésen beszerezhető kvóták számának csökkentése ugyanakkor szerinte semmit sem változtat a 20 százalékos CO2-csökkentési célkitűzésen. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy miközben az ETS első két időszakában (a második zárul 2012-ben) a kvóták mindössze 4 százalékát osztották szét aukción, vagyis fizetés fejében, ez az új rendszerben 2013 után 50 százalék fölé emelkedik majd.
Avril Doyle, az ETS-rendszer átalakításáról készült parlamenti jelentés szerzője emlékeztetett rá, hogy a tárgyalások során elsősorban a jelentős iparral rendelkező országok - Németország, Olaszország és Franciaország - adott hangot aggodalmának amiatt, hogy amennyiben egy nemzetközi megállapodás keretében nem sikerül más országokkal is hasonlóan ambiciózus CO2-csökkentési programot elfogadtatni, akkor munkahelyek tízezreit fenntartó ipari ágazatok és létesítmények telepíthetik át a termelést az Unió határain túlra. A képviselőnő szerint ezért volt szükség arra, hogy amennyiben Koppenhágában nem születik majd kielégítő megállapodás, a nagy energiafelhasználású iparágak ingyen kibocsátási jogokat kapjanak. Doyle ugyanakkor arra is rámutatott, hogy ha még ingyenes is lenne a hozzáférés, a létrehozott rendszer az üvegházhatás csökkentésére ösztönzi az ipart. Ugyanis kizárólag a legnagyobb energiahatékonysággal és legtisztább technológiával termelő cégek kaphatják majd meg ingyen a kvóták száz százalékát (ezek lesznek ugyanis a kiosztás fokmérői - benchmarking), a leghatékonyabbakhoz képest kétszer annyi széndioxidot kibocsátó ipar a kvótáknak már csak a felét kaphatná ingyen. De mindkettőnek minden évben az előre meghatározott szintre kell levinnie a kibocsátást, és aki ennél is jobban teljesít, az másoknak eladhat, vagyis haszonra tehet szert belőle.
A 20 százalékból 30 százalék lehet
Avril Doyle és Satu Hassi, a nemzeti tehermegosztásról készült jelentés szerzője egyaránt kiemelték, hogy a klímacsomag jövő decemberi koppenhágai klímacsúcsot követően az együttdöntési eljárás keretében sorra kerülő felülvizsgálata során nem lehet szó a célok lefelé történő módosításáról, hanem ellenkezőleg, a fő kérdés a 20 százalékos csökkentés 30 százalékos vállalássá való átalakítása lesz. Satu Hassi szerint a felülvizsgálat tárgya a végrehajtás, nem pedig a megállapodás újranyitása lesz. Ettől függetlenül azt elképzelhetőnek mondta, hogy a 30 százalékra való áttérésnél nem ugyanazt a modellezést használják majd, minthogy az ETS és az ETS-en kívül végrehajtandó erőfeszítések közötti arány is változhat.
A képviselők és Dimasz biztos szerint a jogszabályok valamennyi kategóriában világos szankciókat tartalmaznak azokkal szemben, akik nem teljesítik az előírt kibocsátás-csökkentési célokat. Az ETS-en belül automatikus lesz a pénzbírság, és ugyanez a személyautók CO2 kibocsátási szintjének túllépésére is igaz. Az ETS-en kívüli szektorokban, ha egy tagállam nem teljesíti az előírt szintet, akkor a következő évben annyival szűkül a kerete, és még egy 1,08 százalékos pénzbüntetés is érvénybe lép.
Az uniós klímaalku további vitatott pontja, hogy egyesek szerint túl nagy teret enged azoknak a tiszta fejlesztési mechanizmusoknak (CDM), amelyek keretében a tagállamok harmadik országokban végrehajtott beruházások terhére számolhatják el kibocsátás-csökkentési erőfeszítéseiket. Sztavrosz Dimasz szerint az alku értelmében az erőfeszítés 59 százalékát az EU területén kell majd produkálni, és a csökkentés 41 százaléka származhat majd az Unión kívüli erőfeszítésekből. Satu Hassi finn képviselő ugyanakkor rámutatott, hogy ha csak a 2005 és 2020 közötti időszakot veszik alapul, akkor éppen hogy megfordul a kettő közötti arány. Nagyjából mindenki egyetértett azzal, hogy végső soron a tagállamokon múlik, hogy az erőfeszítés mekkora hányadát viszik az EU határain túlra és milyen mértékben támaszkodnak a CDM-ekre.