2009-et a Csillagászat Nemzetközi Évének nyilvánította az ENSZ és az UNESCO azért, hogy az emberek minél szélesebb körben megismerjék a csillagászok eredményeit. Külön apropó, hogy pontosan négyszáz évvel ezelőtt, 1609-ben alkalmazták először a távcsövet csillagászati megfigyelésekre. Az első teleszkópos megfigyeléseket Galilei nevéhez kötjük, hisz ő volt az, aki a leghatásosabban fordította le köznyelvre a távcsőben látottakat.

A Csillagászat Nemzetközi Éve kapcsán azok az akciók is nagyobb hangsúlyt kapnak, amelyek a fényszennyezésre hívják fel a figyelmet. Az "Egy óra a Földért akció" keretében március 28-án arra kérnek majd mindenkit, hogy aznap este 8 és 9 óra között minél több energiafogyasztót kapcsoljanak ki - különösen azokat, amikre nincs szükség. Egy órányi energiatakarékosság természetesen nem váltja meg a világot, az akció célja az, hogy minél többen gondolkozzanak el a bolygó jövőjéről. A másik nagy nemzetközi megmozdulás, a Globe at Night (GaN = A Földgolyó éjjel) március második felére esik. A programban az éjszakai égbolt fényességét állapíthatják meg az érdeklődők egyszerű csillagszámlálással, illetve a célra kialakított fénymérő berendezéssel.

2009 sajnos nem bővelkedik látványos égi eseményekben. Bár július 22-én lesz az évszázad leghosszabb teljes napfogyatkozása, ebből hazánkban semmi nem látható majd - a megfigyelésre legkedvezőbb helyszín Kína és a Csendes-óceán lesz. Magyarországon egyébként 10 évvel ezelőtt lehetett teljes napfogyatkozást látni.