- Mennyiben változik a bankok viszonyulása a közeljövőben?

- A hitelezési aktivitás jövőre mérséklődik. A magyar bankrendszer sajátossága, hogy a pénzintézetek többsége külföldi kézben van. A válság arra készteti az anyabankokat, hogy a forrásokat a központba koncentrálják. Ez azt jelenti, hogy leányvállalataikat a tulajdonosi kölcsönök visszafizetésére sarkallják. Így kevesebb pénz áll majd ezeknek a hazai bankoknak a rendelkezésére a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) hitelezésére. Eközben megnő a kockázati tényező szerepe is. A pénzintézetek kénytelenek lesznek áttekinteni a folyamatban lévő beruházásokat abból a szempontból, hogy reális-e a megtérülésük. Valószínűleg kockázati rangsort is készítenek azokról az ügyfeleikről, akik esetében kétségessé válik a beruházások befejezhetősége.

- A hitellehetőségek beszűkülése mellett milyen veszélyekkel járhat ez a helyzet a hazai kis- és középvállalkozásokra?

- Széthullhatnak azok a nagy nehézségek árán bejáratott és a felek kölcsönös bizalmán alapuló struktúrák, amelyekre számos hazai kis- és középvállalkozás megléte épül. Ennek a szektornak az a sajátossága, hogy kirívóan tőkeszegény, vagyis nem versenyképes a nyugati versenytársakkal a rendelkezésre álló saját tőkét illetően. Emellett nagyon alulfinanszírozott is, vagyis csak felettébb nehezen és sokszor igen kedvezőtlen feltételek mellett juthat hitelhez. Ilyen feltételek mellett általában rendkívüli erőfeszítések kellenek egy olyan struktúra kialakításához a beszállítókkal és az értékesítési partnerekkel, amely folyamatosan és hosszú távon is képes kitermelni egy vállalkozás fenntartásának költségeit és a tulajdonos családjának eltartásához szükséges szerény hasznot. Ennek a bejáratott struktúrának a szétesése hatalmas kihívás elé állítja a vállalkozót.

- Mi várhat azokra, akik mindezt túlélik?

- A válság a túlélőket mindig új lehetőségekkel ajándékozza meg, ha van forrásuk ahhoz, hogy ott legyenek a megfelelő helyen a megfelelő termékkel a piacbővítéshez. Mivel sokan csődbe mennek, a túlélőknek több potenciális partnerük is lehet majd azon a piacon, ahol eddig egyet is nehezen tudtak találni. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a hazai vállalkozások versenyben tudjanak maradni.

- Mivel tudnak önök ehhez hozzájárulni?

- A mai magyar helyzetben a pénzhiányt csak az uniós források bevonásának felgyorsításával, a kedvezményes kamatszint támogatásával és hitelgaranciák vállalásával lehet enyhíteni. A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. az uniós kisvállalkozások támogatási alapjából támogatásra szánt 180-200 milliárd forint hét évre tervezett kihelyezését felgyorsítja, ez az összeg a következő két-három évben megjelenik a hazai piacon. Emellett már megemeltük a piacon lévő mikrohitelek összegét és futamidejét is, csökkentve az azokra rakódó terheket. A célunk az, hogy a lehető legtöbb, már folyamatban lévő beruházást befejezzék, minél kevesebb vállalkozás kerüljön nehéz pénzügyi helyzetbe a leállásuk miatt. Ötvenmilliárd forintos kerettel indul a következő hetektől az Új Magyarország beruházási hitel. Január elsejétől tíz kereskedelmi banknál lesz elérhető az egész országban az ezt a célt szolgáló hitel.

- A kkv-szektor mely részét célozza meg, és mire igényelhető ez a hitel?

- Ezzel a forrásbővítéssel azokat a vállalkozásokat szeretnénk kisegíteni, amelyeket egyébként finanszírozna a bank, csak most nem tudja megtenni a pénzszűke miatt. A tíz- és százmillió forint közötti összeget fejlesztésekre, beruházásokhoz, illetve az azokhoz kapcsolódó forgóeszköz-finanszírozáshoz igényelhetik mikro-, kis- és közepes vállalkozások, kedvező kamatozással, akár tíz év futamidőre, két év türelmi idővel.

- Ezzel a már működő vállalkozásoknak nyújthatnak átmeneti segítséget. De mi a helyzet a most indulókkal?

- Valóban, szükség van az indulók támogatására is. Az induló vállalkozások egy részével nem tudnak mit kezdeni a kereskedelmi bankok, miközben innovatív kezdeményezések nélkül elképzelhetetlen a műszaki és ezzel együtt a fenntartható gazdasági fejlődés is. Az Új Magyarország mikrohitelprogramban mintegy 83 milliárd forint uniós forrást különítettünk el erre a célra. Forgóeszközre a hitelösszeg itt maximum hatmillió forint beruházási hitel esetében maximum tízmillió forint, kizárólag magyarországi fejlesztésekre. A sajáterő-elvárás minimum a tervezett fejlesztés húsz százaléka. A futamidő a forgóeszközhitel esetében maximum 12 hónap, a beruházási hitel esetében maximum 120 hónap. Beruházási hitel esetén legfeljebb két év, forgóeszközhitel esetén két hónap a türelmi idő. Ezek a feltételek, úgy gondolom, elfogadhatók egy kétszázmillió forint alatti éves árbevételű vagy induló vállalkozásnak.

- Már az utóbbi két konstrukcióban is felmerült a forgóeszközök hitelezése, ami szintén súlyos gondokat okozhat jövőre, hiszen a bankok egyre kockázatkerülőbb hozzáállása ezeket a forrásokat is szűkíti. Milyen segítséget tudnak nyújtani azoknak, akik nem csak a beruházásokhoz kötődve szeretnének ilyen lehetőséghez jutni?

- A bankok valóban dönthetnek úgy, hogy a válság nyomán kialakult pénzszűke miatt nem hosszabbítják meg korábbi forgóeszközhiteleket egyébként hitelképes ügyfeleiknek. Erre az esetre nyújt segítséget az Új Magyarország forgóeszközhitel, amelyre 140 milliárd forintot különítettünk el. Ez a lehetőség kétszázmillió forintig igényelhető. Arra ösztönözzük a bankokat, hogy ezt a forrást életképes ügyfeleikre és ne a reménytelen portfólió kisöprésére fordítsák. Ez a keret mindaddig szerepel a rendszerben, ameddig szükség lesz rá, vagyis csak fokozatosan és olyan mértékben szüntetjük meg, ahogyan a bankok hitelezési kedve újjáéled.

- A nemzetközi tapasztalatok alapján a kisvállalkozások hitelezését a leghatékonyabban állami garanciák beépítésével lehet ösztönözni. Magyarországon a kkv-hitelállomány garanciával fedezett részének aránya a tíz százalékot sem éri el. Várható valamilyen változás ezen a téren?

- Az Új Magyarország hitelgarancia-program keretében az MV Zrt. közvetlen kezességet vállal a kereskedelmi bankok pénzügyi követeléseire. Az előre rögzített kockázatmegosztás szerint az állami kezességvállalás mértéke maximum a banki követelés nyolcvan százalékára terjedhet ki, a többit az adott pénzintézetnek kell állnia. A hitel összege legfeljebb százmillió forint lehet, tízéves futamidővel, és beruházásra, szolgáltatásvásárlásra vagy forgóeszközökre is felvehetik.

- Remélhetőleg a válság ellenére is maradnak növekedésben levő vállalkozások jövőre ebben a szektorban. Lesznek-e források a tőkehelyzetük javítására?

- A napokban notifikálta az Európai Unió az Új Magyarország kockázatitőke-programot, amelynek keretében az MV Zrt. kockázatitőke-alapoknak biztosít uniós forrásokat annak érdekében, hogy a kkv-k tőkebevonási lehetőségei bővüljenek. Erre a programra 35 milliárd forintot szánunk olyan konstrukcióban, hogy a tőkekihelyezés hetven százaléka az uniós és harminc százaléka a saját forrás. Ez a tőke jövőre saját erőként jelenik meg a hazai vállalkozásoknál, erősítve pályázati pozícióikat és növelve túlélési esélyeiket. Az innovatív fejlesztéseket is támogatni képes, "pénzügyi angyal" szerepére is vállalkozó alapkezelők pályáztatása most folyik, de ez a lehetőség is megnyílik jövőre.

- A támogatások logikája szerint előbb legyen pénz a rendszerben és csak azután beszéljünk az áráról. A vállalkozásoknak azonban nem mindegy, mekkora kamat mellett juthatnak pénzhez. Ma a magyar vállalkozások mintegy nyolcvan százaléka gazdálkodik hitel nélkül, míg a fejlett országokban ez az arány fordított. Várható-e kamattámogatás a hitelek körében jövőre?

- Úgy gondolom, hogy várható, de ennek részleteiről még nem született döntés.

- Az MV Zrt. a visszafizetendő, vagyis a gazdaságba visszaforgatható hiteleket gondozza. Ámde ezek között is van bukott. Mekkora veszteségre számítanak, és azt mennyivel növelheti jövőre a válság?

- Eredetileg a hitelek összegének öt százalékára becsültük a várható veszteséget. A válság ezt a krízis súlyosságától függően akár meg is sokszorozhatja. Szintén kormányzati döntésen múlik annak megítélése, hogy mekkora veszteséget tartunk kezelhetőnek, elviselhetőnek.

- Az önök kezelésében lévő 180-200 milliárd forint csekély összegnek tűnik ahhoz az ezerötszázmilliárd forinthoz képest, ami a hazai GDP egyszázalékos növeléséhez vagy hasonló arányú csökkenésének semlegesítéséhez kellene. Mire elég ez a keret?

- Csak egy kis szeletével gazdálkodunk az uniós forrásoknak, amelyek azonban visszaforgathatók, vagyis többszörös hatást generálhatnak, ha képesek leszünk hatékonyan kihelyezni őket. Az uniós források felhasználásának jövő évi gazdasági hatásairól azonban teljes képet természetesen csak akkor kaphatunk, ha a mezőgazdasági, az önkormányzati és más tárcáknál lévő válságkezelő tervek is napvilágra kerülnek.