A Reuters értesülései szerint Bulgáriába, Görögországba és az uniós tagjelölt Horvátországba érkezett a megrendeltnél kisebb mennyiségű gáz Oroszországból, Ukrajnán keresztül.

Magyarországon a Földgázszállító Zrt. nem tapasztalt visszaesést az Ukrajnán keresztül érkező importált gáz mennyiségében, továbbra is a szerződés szerinti mennyiség érkezik hazánkba, bár a földgáz úgynevezett határnyomása alacsonyabb a szerződés szerinti értéknél - mondta a szervezet szóvívője az MTI-nek.

Az orosz-ukrán vita, illetve ennek következményei ezúttal nem érte olyan váratlanul az orosz gáznak kiszolgáltatott országokat, valamennyi ország, így hazánk is - okulva a három évvel ezelőtti hasonló esetből - biztonsági tartalékokat készített elő földgázból, mely a gázimport szünetelése esetén is képes bizonyos ideig a lakosság gázfogyasztását ellátni.

Az uniós intézmények korábban felszólították a két ország vezetőit, hogy igyekezzenek mielőbb pontot tenni vitájuk végére, ugyanakkor Brüsszel eddig meglehetősen visszafogottnak mutatkozott a kérdésben.

Az Európai Bizottság egyik szóvivője vasárnap közölte: az Európai Unió nem kíván beavatkozni az ukrán-orosz gázvitába, azt "kétoldalú problémának" tekinti. A szóvivő arra reagált, hogy a Gazprom levélben kérte az EU Bizottságot, hogy biztosítsa az Ukrajnán átmenő gáztranzit független megfigyelők általi ellenőrzését, ugyanakkor Ukrajna is az EU támogatását kérte a gázvita megoldására. Ferran Tarradellas kijelentette: ha az EU felügyelné is az orosz gáz európai szállítását, ez elvileg Oroszország és Ukrajna közötti probléma. A két félnek kell biztosítania, hogy az Európa által vásárolt gáz megérkezzen Európába és ez az amit ellenőrzünk - hangsúlyozta korábban a szóvívő.

Az ügy ismételten rámutatott az unió energetikai függőségére, az eset jó példája annak, hogy a tagállamok többsége mennyire ki van szolgáltatva a helyi forrásokból nem biztosítható (elsősorban orosz) energiaforrásoknak. A tagállamok gázfelhasználásuknak átlagosan mintegy negyedét vásárolják az orosz Gazpromtól, melynek közel 80 százaléka Ukrajnán keresztül jut el a tagországokba.

Éppen emiatt indultak korábban egyeztetések az uniós tagállamok energiaellátásának diverzifikálásáról, azaz több lábra állításáról. Léteznek elképzelések, melyek az orosz energiahordozókat különböző útvonalakon juttatnák el a tagállamokba (ezesetben egy ukrán szállítási stop nem okozhatna olyan jelentős fennakadást - ilyen elképzelés például a Déli Áramlat), míg az elgondolások egy másik része újabb, Oroszországon kívüli forrásokra koncentrálva enyhítené a kontinens energiafüggőségét (ilyen például a Nabucco-projekt).