Az Európai Unió delegációját a "trojkának" is nevezett három külpolitikai vezető, a soros elnökséget adó ország külügyminisztere, a Bizottság külpolitikáért felelős tagja és Az EU kül- és biztonságpolitikai Főképviselője alkotja. K. Schwarzenberg cseh külügyminiszter vezetésével, Benita Ferrero-Waldner és Javier Solana tegnap (január 4.) indultak útnak, hogy közel-keleti vezetőkkel tárgyaljanak a megoldási lehetőségekről. Velük utazik a trió elnökséget képviselendő a leköszönő francia elnökség külügyminisztere, Bernard Kouchner és a soros elnökséget 2009 második felében betöltő Svédország külpolitikai vezetője, Carl Bildt is.

A tárgyalásokra Egyiptomban, Jordániában, Izraelben és a Palesztin területeken kerül sor, de Javier Solana további két napot tölt majd a térségben, mely során szíriai és libanoni vezetőkkel tárgyal.

Egyiptomban hiányolták az BT-határozatot

A delegáció tegnap (január 4.) találkozott Ahmed Aboul Gheit egyiptomi külügyminiszterrel. Egyiptom még a találkozó előtt sajtóközleményben "a lehető legerősebben" elítélte az Izrael által december 27-én megindított légicsapásokat és a szombaton (január 3.) megkezdett szárazföldi offenzívát. A találkozó után az Európai Unió képviselői ismételten felszólították Izraelt, hogy szüntesse be a támadást, a gázai és palesztin fegyveresektől pedig követelték, hogy hagyjanak fel Izrael rakétákkal való bombázásával.

Bár szombaton az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem tudott határozatot hozni, vasárnap este Kairó és az Unió egyetértettek abban, hogy égető szükség lenne egy BT-határozatra. A szombati sikertelenséget az Egyesült Államok okozta, aki megvétózta a Líbia által benyújtott javaslatot, melyben tűzszünetre szólították volna fel a feleket.

Az USA ENSZ-hez delegált helyettes nagykövete úgy nyilatkozott, hogy a határozatnak nem lenne értelme, hiszen a BT éppen az előző héten szólította fel a feleket az erőszak megszüntetésére, így egy azonos tartalmú határozat "nem erősítené a Tanács hitelét".

Izrael és palesztin vezetők egy napon

A delegáció - minden valószínűség szerint diplomáciai okokból, bizonyítva semlegességét - egy napon tárgyal az izraeli és a palesztin vezetőkkel. A Shimon Peres elnökkel, Ehud Olmert miniszterelnökkel, Ehud Barak védelmi miniszterrel és Tzipi Livni külügyminiszterrel folytatott megbeszélésről délután tartanak sajtótájékoztatót, azután a Palesztin Nemzeti Hatóság vezetőivel ülnek tárgyalóasztalhoz. Salaam Fayad miniszterelnök, Mahmúd Abbasz elnök és Riyad al-Malki külügyminiszter véleményét az esti sajtótájékoztatón teszik közzé.

Jordánia diplomáciai szálat bonthat

A vezetők holnap Jordániába utaznak, ahol minden valószínűség szerint szó fog esni a jordán miniszterelnök ma reggeli bejelentéséről, mely szerint "Jordánia minden eshetőséget megvizsgál, közte azt is, hogy újragondolja a kapcsolatait Izraellel". Nader Dahabi bejelentése szerint tehát az ország a diplomáciai kapcsolatok megszakítását is lehetőségként kezeli, amely jelentős visszalépés lenne Izrael számára. Hosszú évtizedek tárgyalásainak és nemzetközi erőfeszítéseinek eredménye volt, hogy két arab ország, Egyiptom és Jordánia diplomáciai kapcsolatra lépett a zsidó állammal.

Párhuzamos utak

A december 31-én leköszönt soros elnökség elnöke, Nicolas Sarkozy is a mai napon indult közel-keleti körútra. A francia elnök szóvivője, Eric Chevallier a CCN-nek elmondta, Sarkozy izraeli vezetőkkel találkozik, majd Ramallahban tárgyal Mahmúd Abbasz palesztin vezetővel.

A francia elnök útja párhuzamosan halad a hivatalos uniós delegációval. Egyiptom, Izrael és a palesztin területek után, Javier Solanahoz hasonlóan szíriai és libanoni vezetőkkel is tárgyal.

Sarkozy - az Uniós soros elnökségének vezetőjeként - lehengerlően kezelte az augusztusi grúz-orosz konfliktust és rövid időn belül sikerült tűzszüneti megállapodásra bírnia a harcoló feleket. Sarkozy dinamikája sokakban azt az érzetet keltette, hogy az Uniónak nem "elnöksége", hanem egy személyes "elnöke" van, és sokan "vádolták" Sarkozyt azzal, hogy valamilyen módon a francia elnökség lejárta után is vezető szerepet kíván magának megtartani.

Mindezek miatt különösen érdekes lehet, hogy milyen eredményekkel tér haza a franciák köztársasági elnöke, bár annyi bizonyos, hogy a grúz válsághoz hasonló megoldást az Egyesült Államok erős érdekeltsége és a térség konfliktusainak hosszú történelme és mélysége miatt itt nem fog tudni elérni.

Egymásnak adják a kilincset

Az izraeli félre további európai nyomás is nehezedik, mivel Tony Blair volt brit miniszterelnök, a kvartett jelenlegi közel-keleti különmegbízottja szintén látogatások sorozatát tette a térség vezetői körében. Az Egyesült Államok, Oroszország, az ENSZ és az EU érdekeit képviselve Blair is tűzszünetet sürgetett.

Plusz 3 millió euró segély

Az Európai Bizottság vasárnap úgy döntött, hogy 3 millió euróval toldja meg a Gázai övezet számára biztosított segélyt. Az uniós statisztikák szerint 2008-ban 73 millió eurót fordítottak a Palesztin Területeken folyó harcok áldozatainak megsegítésére, melynek 56 százaléka (41 millió euró) jutott a Gázai övezetre.

Louis Michel, az EU fejlesztéspolitikájáért és humanitárius segélyezésért felelős biztosa hangsúlyozta, hogy ez a terület a világ egyik legsűrűbben lakott része. "Másfél millió ember tömörül egy akkora területen, amely Belgium egy százalékának felel meg," mondta. "Felszólítom Izraelt, hogy tartsák tiszteletben nemzetközi kötelezettségeiket és biztosítsák a létszükségletű segélyek számára a 'humanitárius teret'".

Izrael napok óta nem enged be a Gázai övezetbe újságírókat, a segélyszállítmányok előtt pedig csak december 26-án nyitották meg az utat részlegesen. Az ENSZ az egyetlen szervezet, amely továbbra is folytatja a segélyezési munkákat. A nemzetközi közösség elítéli az izraeliek döntését, ám Jeruzsálem álláspontja szerint megfelelő mennyiségű vizet és élelmiszert juttatnak a harcok által sújtott területekre.