Három gyerek...

Három szoba és négy kerék. Mit mondott erre az Orbánt váltó miniszterelnök, a szigorúan titkos ügynök? "Aki ezt mondja, annak nincs ki a négy kereke." A két miniszterelnök hozzáállása mindent elárul. Az Orbán vezette kormánynak stratégiailag fontos a család. A "Húzzunk bele!" és az "Igen, Igen" viszont semmit sem jelentenek énekelve és szavalva sem. Az, hogy legyen három gyermeketek, hozzá háromszobás lakásotok, mellé egy autótok, amibe belefér az egész család, világos üzenet.

Létrehozva: 2009. január 6., 09:02	nyomtat	küld

Még akkor is, ha Medgyessy Péter nem bírt ellenállni az olcsó és buta poénkodásnak, maga mögött érezve a balmédia hahotáját, orbitális röhögcsélését, teli szájjal való gúnyolódását egy nagyon is komoly üzeneten. "Orbán alatt" - mondja a fejekbe elhintett lózung - a szegények még szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbak lettek. Ezt ugyan semmiféle tény nem támasztja alá, azt viszont igen, hogy a kedvező lakástámogatás meglódította az építőipart, óriási segítséget nyújtott a fiatal házasoknak, pontosan úgy, mint az adóból leírható családi adókedvezmény. Az Orbán-kormány nem azon meditált, hogy az offshore cégekkel hogyan tegyen jót, hanem azon, hogy a családi jövedelemadót miként lehetne meghonosítani Magyarországon. Mindez persze a múlté.

Mostani kormányunk a miniszterelnök feleségére bízta a Dobrev-csomag átadását: a gyerekes anyukák ne maradjanak otthon három évig! Ez a rögeszme a művelt nyugaton múlóban van. Halljuk meg az idők szavát, egyéves korban adjuk be a gyermeket a bölcsődébe, aztán irány a karrier! Hogy nyomatékosabb legyen a cél, megkezdődött a rejtett, ám hatékony kampány. Mindig akad pszichológus, aki hamar képes korrigálni eddigi véleményeit, szakmai állásfoglalásait. Mindig akad gyerekkel bíró "celeb", tévébemondó, hírolvasó, műsorvezető, aki megmondja a tutit. A szakmai blablák szerint a terhesség is nagyon kockázatos állapot. Rettenetesen megterheli a szervezetet. Itt és most a "gyerekes anyuka" kifejezés az ügyeletes. A szépen hangzó édesanyától, a terhes nőn és a kismamán keresztül eljutottunk a gyerekes anyukáig. Generáljuk a vitákat, mikor jobb szülni, hamar vagy később. Ez is divat kérdése, jönnek a harmincötön-negyvenen túli anyák, ami tényleg kockázatos, de erről kevés szó esik. Inkább az a probléma, hogy csekély azon nőknek a száma, akik képesek otthon dolgozni a kicsi ellátása mellett. Mivel kifejezetten a szellemi munkásokra jellemző ez, újságírók, tévésztárok, szépírók bizonygatják, milyen nagyszerű és egyszerű így az élet. Harminc éve folyik a szó az osztott munkahelyről, a részmunkaidőről.

A Dobrev-csomagban is kiemelt fontosságú, de fogadásom van rá, hogy a munkaadók képtelenek ilyesfajta jótékonykodásra. Az érv meg, hogy a kisgyermekes szülő számtalan erénnyel bír a többiekkel szemben, egyszerűen nem igaz. Mindnyájan végigcsináltuk a betegségek okozta kényszerszüneteket, ezeket nem lehet megúszni. Ha a kormány azonban komolyan gondolná, akkor paradigmaváltás következne. Mobil gondozói hálózattal, melynek lényege, helyettesíteni az édesanyákat néhány napra. A nyugdíjba vonulók kedvezményt kaphatnának, ha hajlandók otthoni gyermekőrzést vállalni, ne méregdrága magánbölcsődéket, hanem többfunkciós intézményeket hozzanak létre. A tanár szakosoknak nyáron a kötelező gyakorlat a gyermekgondozás lehetne. A részmunkaidőt vagy az otthoni munkát kikényszeríti az idő, mivel egyre többen mennek nyugdíjba, és egyre kevesebb az aktív dolgozó. Ehelyett mi van? A szülői szerep finom lesajnálása a kötelességek és kényszerek hálójába zárva. Az öröm és a szeretet Spock doktorral távoztak a közhangulatból..

(Seszták Ágnes, Magyar Nemzet)