Pedig a plázs jó ötlet.
Igaz, Párizsból származik, ahol azért kicsit nyugodtabb az élet, oldottabb a hangulat, mint nálunk, de egy ilyen nagy formátumú elképzelést miért ne honosíthatnánk meg? Miért ne valósíthatnánk meg azt a földközi-tengeri hangulatot, amelyet a franciák varázsolnak július végén, augusztus elején a Szajna partjára?
Azért, mert a budapestiek azt mondják: elegük van a futóversenyekből, a melegek felvonulásából, a technoőrültek parádéjából, az immár rendszeressé vált ilyen-olyan búcsúkból, Elton Johnból, a híd- és ligetlezárásokból? Azért, mert attól félnek, hogy még a legjobban záródó ablakokon át is a hálószobájukba költözik a rakparti mulatság zaja? Azért mert attól tartanak, hogy a homokot szétfújja a szél, a plázson hajléktalanok szuttyognak majd napközben, a kutyatulajdonosok meg, kutyáikhoz hasonlóan, tesznek az egész sivatagi partszakaszra? Azért, mert fogalmuk sincs, hol fognak parkolni és közlekedni a környékbeliek?
Csacsiság.
Plázs, az kell.
Sőt. Megmutathatjuk a franciáknak, hogy hogyan is kell ezt csinálni. Összemérheti magát a franciadrazsé és a dunakavics. A Chardonnay és a Kocsis Irma. Megmutathatjuk, hogy a Duna sem kevésbé retkes, mint a Szajna, azon is szépen mutat az északról alálebegő pontytetem, és minket is mintegy zsigerileg megérint a húszas évek nizzai tengerparthangulata, amire a szervezők egyébként különösen számítanak. Megmutathatjuk, hogy mi is feltaláljuk magunkat a pálmafák alatt, és nekünk sem idegen a csíkos napernyő.
Érthetetlen tehát, hogy miért mondanak olyanokat a pestiek, hogy ha már hangulatjavító intézkedésekről beszélünk, a plázsálom helyett előbb a játszótereket, közparkokat kellene gatyába rázni, a kutyaexkrementumot és a szemetet eltüntetni az utcákról, a Dunát meg a kevés zöldterületet óvni és kihasználni, valamint a kátyúkat és a zsebeseket eltüntetni a városból.
Ilyenek a pestiek. Mindig ezeket hajtogatják. Ahelyett, hogy ledobnák a ruhát, felvennék a fecskét, és kidőlnének a homokra, hogy kifújja fejükből a kétségeket az olajszagú dunai szél.

Trencsényi Zoltán - Népszabadság