- A környezetvédelmi miniszter mintha láthatatlan lenne. Hogyan értékeli a munkáját?

- Együttműködő a miniszter, ezzel nincs is semmi gond. Elődjével, Fodor Gáborral nem hasonlítható össze a politikai szerepe. Nagyon korlátozott mozgástere van, a tárca már tavaly is sokkal kevesebb pénzből gazdálkodhatott, mint korábban. Az idei költségvetésben pedig újabb megszorítások várhatók.

- Fel tud sorolni pozitív fejleményeket a környezetpolitikában?

- Elfogadtuk a nemzeti éghajlat-változási stratégiát. Igaz, ezt mi tettük meg utolsóként az EU-ban. Ebben vállaljuk, hogy csökkentjük a szén-dioxid és az üvegházhatású gázok kibocsátási mértékét, tudomásul vesszük, hogy mi sem vonhatjuk ki magunkat a globális éghajlatváltozás alól, alkalmazkodnunk kell hozzá. Az erről szóló felvilágosítást pedig már a gyermekeknél el kell kezdeni. Előrelépés az is, hogy Szili Katalin elnökletével számos tudós, politikus, civil környezetvédő, akadémikus és egyházi képviselő közreműködésével megalakult a Fenntartható Fejlődés Nemzeti Tanácsa. A KDNP-t és a Fideszt én képviselem az elnökségben. A kormány fenntartható fejlődés stratégiáját ellenőrizzük. Megjegyzem, sokszor használjuk a fenntartható fejlődés fogalmát, de arról, hogy mit is jelent pontosan, kevesebbet hallani. Ennek lényege, hogy a gazdasági növekedéssel nem romboljuk a környezetet, olyan megoldásokat választunk az iparban, mezőgazdaságban, amelyek a gazdaság, a társadalom és a környezet érdekeit egyaránt figyelembe veszik.

- A szomszédos Ausztriát azonban mintha nem érdekelné mindez.

- Igen, az utóbbi időben több olyan környezetvédelmi és energiapolitikai ügy volt, amelyekkel már a politika is foglalkozott. Talán az első ilyen probléma a Rába habzása volt. Szerencsére már javult a vízminőség, az osztrák bőrgyárakat, amelyek - egy geotermikus hőerőművel együtt - a habzást okozták, speciális tisztítóberendezéssel szerelték fel. Kevésbé örvendetes a Szentgotthárddal szomszédos szemétégető építésének terve.

- A tiltakozáson kívül lehet valamit tenni?

- A környezetvédelmi bizottságban kezdeményeztem, hogy foglalkozzunk a szentgotthárdi térség problémáival. Azzal tisztában vagyunk, nem lehet megakadályozni az építkezést, de azt meg kell kísérelni, hogy néhány kilométerrel beljebb építsék meg az osztrákok a szemétégetőt.

- Miért nem lehet megakadályozni az építkezést?

- Sajnos a Magyarország által is aláírt, erre vonatkozó espooi egyezmény nem ad vétójogot a szomszédos országnak. Tehát Ausztriának csak tájékoztatási kötelezettsége van az építkezésről.

- Ugyancsak nagypolitikai szembenállást okozott az OMV Molt érintő felvásárlási terve.

- Azt sejtetik, hogy az OMV mögött nemcsak osztrák érdekek állnak... Nagyon rossz látni, hogy az energiapolitikai koncepciónkból az derül ki, hogy növekszik az energiafüggőségünk. A kormány abban bízik, hogy az oroszokkal mindig jó lesz a kapcsolatunk, így lesz gázunk meg kőolajunk. A gáz esetében már nyolcvan százalék fölött állunk az energiafüggőség terén. A gáz a Gazpromtól érkezik, ez a kiszolgáltatottságunk nemzetbiztonsági okokból sem elfogadható.

- Hogy állunk az alternatív, megújuló energiák hasznosításával?

- Sajnos, az energiapolitikai stratégiában a megújuló energia hasznosítása messze elmarad attól, amire képesek lennénk. Az EU viszont azt tűzte ki, hogy ebben 2020-ra átlagosan húszszázalékos szintet kell elérniük a tagországoknak. Magyarország feltehetőleg csupán a tizenhárom százalékos szintet teljesíti majd, miközben geotermális nagyhatalom vagyunk. A kormány mintha nehezítené a projektek megvalósulását, a pályázatok sokszor átláthatatlanok, rengeteg a bürokratikus akadály. Örök probléma a pályázatokban, hogy a nehéz helyzetben lévő önkormányzatoknak önerőt kell produkálniuk. Erre megoldást kellene találni, egyszerűsíteni kellene az ügyleteket.

- Az érintettek ugyanezt mondják a parlament által elfogadott új termékdíjtörvényről is. Önök is ellenezték ezt, miért?

- A törvényt támogató szocialista és liberális képviselők is tudták, hogy ez így nem megfelelő, új szabályozást kellene kidolgozni. A többséget végül azért kapta meg a törvény, mert az Európai Bizottság diszkriminációs eljárást folytatott ellenünk, ezt kellett megszüntetni. Fő kifogásunk a termékdíjtörvény ellen, hogy mára csupán egy adónemre silányult le. A vállalkozók nem szeretik, bonyolult az adminisztrációja. Meg kell változtatni azt a gyakorlatot is, hogy az állam nem környezetvédelemre fordítja az abból beszedett bevételt.

- Említette a hazánk elleni európai uniós eljárást. A csepeli szennyvíztisztító szabálytalan építése miatt ugyancsak megbüntetik az országot.

- A szennyvíztisztító az egész közép-európai régió legnagyobb környezetvédelmi beruházása. Hatvannégymilliárdba kerül. Megépítésével a budapesti szennyvíz kilencvenöt százaléka már nem ömlene bele a Dunába. Nagy probléma, hogy az Európai Bizottság már vizsgálja az arra kiírt közbeszerzést, amelyet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is érvénytelennek minősített. A tenderen öten indultak, hármuk ajánlatát semmisnek minősítették, egyet kizártak. Csupán egy cégcsoport maradt talpon, és meg is nyerte pályázatot. A KEHI szerint azonban az is érvénytelen pályázatot adott be. Ezért tízmilliárdos bírságot akarnak kiszabni ránk.

- De a kormány azt mondja, ezt nem kell Brüsszelnek kifizetni.

- Akárhogy is csűrik-csavarják, a magyar költségvetést tízmilliárddal fogja megterhelni ez a szabálytalanság. Igen, azzal védekeznek, hogy a visszafizetendő pénzt más helyen csatornázásra lehetne költeni. De a szennyvíztisztítóból kieső tízmilliárdot a kormánynak kell pótolnia.

- A paksi atomerőmű üzemidő-meghosszabbítását már eldöntötték. Mik a tervek Pakssal, épülhet új reaktor?

- Ez még nem dőlt el, de az idén le kell folytatni az erről szóló vitát a parlamentben. A mostani blokk még 2030-ig működhet, és tizenkét év múlva épülhetne fel új reaktor. Az építkezés biztonsági okok miatt rendkívül lassú folyamat. A világban több helyen terveznek atomerőművet, Kínában jelenleg atomerőmű-építési boom van. Ezért ha erőművet akarunk, idejében kell elindítani a folyamatot.

- Az építkezéssel szemben viszont erős civil ellenállás bontakozhat ki.

- Valóban így van. Bár Magyarországon a társadalom döntő hányada nem atomerőmű-ellenes. Akik ezt ellenzik, főleg biztonsági okokra hivatkoznak. Azzal érvelnek, hogy az elhasznált fűtőelemek a radioaktív sugárzás miatt veszélyesek lehetnek a környezetre. Magyarországon nem tárolnak kiégett fűtőelemeket, Bátaapátiban a nukleáris hulladéklerakóban az atomerőműben használt, közepesen szennyezett radioaktív anyagot raktároznak. Mivel a paksi fűtőelemek Oroszországból jönnek, azokat elhasználódásuk után el is viszik az országból. Az atomerőmű építése mellett szól a hagyományos erőművekkel szemben, hogy nincs szén-dioxid-kibocsátása, és olcsóbban állítja elő az áramot. Paks hazánk villamosenergia-szükségletének negyven százalékát adja. Fontosnak tartom kiemelni azonban, hogy energiaigényünk kielégítésére az atomenergia mellett a megújuló energiát is kell használnunk. Az energiamixen belüli arányokat nem helyezném a vagy-vagy dimenziójába. Ezek megférnek egymás mellett.