A pákozdi eset 2006 elején kezdődött, amikor egy magánszemély kiszemelt egy akkor még a Honvédelmi Minisztérium (HM) vagyonkezelésében lévő, lőtérként nyilvántartott, 201 hektáros természetvédelmi területet.

Az amúgy lassú és bürokratikus ügyintézés ezúttal igen olajozottan kezdett működni. Ez az állami birtok viharos gyorsasággal előbb az állami földeket kezelő szervezethez, majd pályáztatási eljárás során - 90 millió forintért - egy magánszemélyhez került, aki ezt busás haszonnal azonnal továbbértékesítette. A végállomás egy norvég állampolgár lett, aki pár nappal később a területért 244 millió forintot fizetett a magánszemélynek.

Az ügyészség szerint Benedek Fülöpnek és két társának hathatós közbenjárására volt szükség ahhoz, hogy a törvényeket figyelmen kívül hagyva a székesfehérvári földhivatal a lőtérként nyilvántartott területet előbb mezőgazdasági, majd az eladás után értékes ipari területté minősítse. Az, hogy ez végül mégsem vált valóra, s hogy a norvég üzletember nem tudta valóra váltani álmait, az csak a székesfehérvári nyomozó ügyészség szemfülességén múlott. Az ügyészség Benedek Fülöpöt ebben az ügyben hivatallal való viszszaélés bűncselekményével gyanúsítja. Benedek a televízióban azzal védekezett tegnap, hogy ő nem élt vissza a hivatali hatalmával, csak egy kicsit ordibált. S azért ordított a minisztérium felügyelete alá rendelt földhivatali vezetővel, mert ő ilyen típus, ami tudomása szerint nem bűncselekmény.

Nem így áll a helyzet az újfehértói ingatlanbotránynál, amelyben Benedek Fülöp neve ismét felbukkant. Az újfehértói eset nagyon hasonlít az előzőhöz: valamelyik földművelésügyi államtitkár közbenjárására belenyúltak egy nagy értékű termőföld értékesítésének pályázati lebonyolításába. Ennek eredményeképp ugyan nyertek a helyi családi gazdálkodók, ám végül mégsem jutottak hozzá a földjükhöz, mert egy részvénytársaság érdekében érvénytelenné nyilvánították az eredményes pályázatot. Ezek ismert tények, azonban az eljáró Központi Nyomozó Főügyészség a székesfehérvári ügyészséggel ellentétben nem jutott el az ügy végéig.

Nem derítette ki azt, hogy az államtitkárok közül vajon Benedek Fülöp vagy Gőgös Zoltán járt-e el a részvénytársaság érdekében, ők meg nem mondták meg az igazságot. Az ügyészek azt a fáradságot sem vették, hogy tisztázzák a teljesen ellentmondó tanúvallomásokat. Az előzőhöz hasonlóan ezt a képet is színesítette Benedek Fülöp a közszolgálati televíziónak adott tegnapi nyilatkozatában. A felelősséget nemes egyszerűséggel kollégájára, Gőgös Zoltánra hárította, mondván, ő járt el az ügyben. Gőgös Zoltán viszont azzal védekezik, hogy az esetet egyáltalán nem ismerte, a pályázat érvénytelenítéséről szóló minisztériumi utasítást tehát csupán azért írta alá, mert rajta kívül más felelős vezető nem tartózkodott a minisztériumban, aki ezt megtehette volna. Nos, az ilyen bonyolult körülményekkel, úgy látszik, a hazai büntetőjog nehezen tud mit kezdeni.

Látható tehát, hogy a mezőgazdaság és a termőföld ügye jó kezekben van, ahonnan nem igazán tud szabadulni. Gőgös Zoltán szakpolitikusként ma is aláírhat, Benedek Fülöp pedig, bár ma már nem államtitkár, de nem kell aggódni, mert ő a közvagyon egészét felügyelő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. földügyekért felelős vezérigazgató-helyettese.

Gráf József miniszter hallgat. Az ártatlan hangokra.