Minden évben hallunk megfagyott hajléktalanok, úton rekedt, vagy éppen ittasan a szabad ég alatt elalvó emberek tragédiájáról, ezek sem elháríthatatlan események, de egyetlen közösségnek, társadalomnak sincsenek eszközei, amelyekkel megakadályozhatná ilyen szerencsétlenségek bekövetkeztét. Ám idén egyre növekszik azoknak az áldozatoknak a száma, akik nem a szabad ég alatt, hanem a házukban, lakásukban, "védett" helyen váltak a hideg áldozatává, ami eddig nem volt jellemző halálnem az emberi civilizáció történetében.

Az ember mindenkor a maga lehetőségei szerint felkészítette otthonát a hidegre, amely gyakorlatnak a mindenre képes technikai fejlettség és a "gondoskodó" állam együttműködése vetett véget. Rosszul táplált, nehezen mozgó, lelassult vérkeringésű idős emberek vacogják halálra magukat a hideg kályha mellett, amibe nem tudtak befűteni, mert nem jutott pénzük tüzelőre, esetleg vettek tüzelőt, de ellopták, mert kikapcsolták lakásukban a gázt, a villanyt, a távfűtést, mert nincs senki, aki egy tányér meleg ételt vinne nekik, felaprítaná a tűzifát, kihűlőben lévő, magatehetetlen testükön megigazítaná a félrecsúszott takarót. De nemcsak a magányos öregeket fenyegeti ilyen veszély, hanem kiszolgáltatott gyerekek, családok sokaságát is, akiket kilakoltattak, vagy lakhelyükön megszüntették az alapvető közszolgáltatásokat, s nincs módjuk egy hagyományos fűtőalkalmatosság beállítására.

A kormány jogszabály-módosításra készül, hogy a szolgáltató cégek csak akkor kapcsolhassák ki a vizet, a villanyt, a gázt, ha erről értesítik az önkormányzatot. Ha minden jól megy, tavaszra lesz is valami eme nagy nekibuzdulásból, akkor viszont már nem lesz sürgős. (Megjegyzem: a szolgáltatók azzal indokolják magas áraikat, hogy a nem fizetők miatti bevételkiesésüket valamivel kompenzálniuk kell. Kérdés: ha a rendszeres fizetőkön behajtják a kieső összegeket, akkor milyen jogon zárják el a nem fizetők elől a vizet, a villanyt, a gázt? Ezt az aljas és kétszínű önkényeskedést miért hagyja szó nélkül a társadalom? Nem kérünk a szolgáltatók által előállított "szolidaritásból"!) Mindenesetre, már az is rendkívüli esemény, hogy a kormány hajlandó belátni, valami távoli, megfoghatatlan köze neki is van a fagyhalálokhoz, bár azt is mondják, ebben a helyzetben az segít igazán, ha az egyének, az állampolgárok törődnek többet egymással.

Való igaz, a csikorgó fagyokról, a tél tombolásáról nem a kormány tehet. De ez a regnáló hatalomnak, a maga torz ideológiáját a társadalomra kényszerítő politikai elitnek nem jelent kibúvót a felelősség alól. Egy olyan országban, ahol büntetik a baráti segítségnyújtást, ahol megadóztatják a segélyeket és adományokat, ahol kigúnyolják, lejáratják az önzetlenséget és az áldozatvállalást, ott társadalmi "értékké" válik az önzés és a közöny. S ez legalább annyira dermesztő, mint az éjszakai fagyok.